Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Cs. Sebestyén Kálmán: Jelenetek egy birtok történetéből
nál nem biztosították a víz elfolyását, ezért mindenhol áll a víz. A kazánházi bejárat elől nem hordták el a salakot, ezért a víz az épület falához folyik, az alapokat áztatja. A csíráztató mögötti betonvályú feltöltődött, mivel az ott lévő út is magasabban van az épületnél.16 1931 közepén a szeszgyár épületének tetőszerkezetének javítására kértek ajánlatott. A városi főmérnök szerint: „A szeszgyárépület javítása a csatolt ajánlatokban felvett mértékben halaszthatatlanul szükséges, hogy további nagyobb rongálódások elkerülhetők legyenek... Mivel a csatolt leltár szerint a bérbeadás időpontjában az épület tetőszerkezete használható állapotban volt, a nagymérvű rongálódást a karbantartás hiányos volta okozta nagyrészben. A tetőszerkezetben ezokból beállott rongálódás a létesítési költségeknek cca 25%-ára tehető. ”17 Quitt Gyula bérlő elismerte, hogy a tetőzet megromlása részben az ő hibájából is történt, és ezért felajánlotta, hogy a bírói eljárás elkerülése végett 800 pengővel az átépítési munkálatokhoz hozzájárul, amit elfogadtak. Más probléma is volt a bérlővel. 1930. márciusában az örökösök gyámja nehezményezte, hogy „kiskorú gyermekeim tulajdonát képező vadaskerti birtokom lapos részeit nagyrészben, mintegy 10 holdat Quitt Gyula bérlő bolgár kertészet céljaira albérletbe adta.” Az 1929. október 9-én kelt szerződés szerint Kristo és Todor Kulov bolgárkertészek kb. 6 hold 1200 négyszögöl földet, az ún. tengerföldet feles kertészeti megművelés végett bérbe vesznek. Ez „a Tarján patak bal partján az urasági laktól délre eső úgynevezett cselédföldek” területe volt. Kötelezték magukat, hogy elvégeznek minden munkát, melyet a vetemény megkíván, és saját pénzből beszerzik a melegágyakhoz szükséges üveget. Az eladott termények értékének felét átadják Quitt Gyulának, illetve holdanként a terméstől függetlenül 300 pengőt fizetnek. Ezen kívül évenként adnak 50 fej káposztát, 20 fej vereskáposztát, 20 fej kelkáposztát, 30 kg hagymát, 25 kg paprikát, 50 db tököt, 30 kg uborkát, 40 kg paradicsomot, 50 kg kevert zöldséget. A megállapodás öt évre szólt. Az árvaszék a panasz nyomán kötelezte Quitt Gyulát, hogy a bolgárkertészektől befolyó holdankénti 300 pengő negyedét a Luby örökösök számlájára fizesse be.18 19 1932. január 3-án Veres Zoltánná a kiskorú árvák gyámja szerződést kötött Quitt Gyula bérlővel a gazdaság idő előtti visszavételéről. Ezt bejelentette az árvaszéknek, és kérte a szeződés mielőbbi jóváhagyását: „Előadom, hogy 1931. évi december hó 31-ik napján bérlő ellen biztosítási végrehajtást is foganatosítottam, amelynek során az egész élő és hot felszerelést lefoglaltam. Már most az ügy elintézése azért volna nagyon sürgős, mert ha a biztosítási végrehajtást fel nem oldatom, ki vagyunk téve annak, hogy más hitelezők felülfoglalást eszközölnek, mely esetben azután már csak bírói zárlattal és árveréssel lehet az egész ügyet lebonyolítani. ” Egy másik levélben megadja az okot is lépésére: „Az eddigelé bérben lévő birtoknak bérlőjét Vadaskertről el kellett távolítanom, mert fizetésképtelen lett, és nem akartam arra a sorsra jutni, mint nemrégen az ecsédi bérlővel kinek magatartása nekünk igen sok kárt okozott. ” (Ott pert vesztettek az idő előtti felmondás miatt, bár a bérlő nem fizette a bérleti díjat.) Az egyesség szerint a bérlő 2700 pengős adóhátralékát is átvállalták az árverezés elkerülése végett. 16 MNL NML V. 184. Salgótarján város árvaszékének iratai 17 MNL NML V. 184. Salgótarján város árvaszékének iratai 18 MNL NML V. 184. Salgótarján város árvaszékének iratai 19 MNL NML V. 184. Salgótarján város árvaszékének iratai 1108/1929. árv. 322/1931. árv. 223/1930. árv.; 350/1930. árv. 25/1932. árv. 94
