Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Kazareczki Noémi: Ruszinkó Antal, a szécsényi mezőgazdász és közéleti ember
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNETI ÖKOLÓGIA XXXVIII. KÖTET (2014-2015) RUSZINKÓ ANTAL, A SZÉCSÉNYI MEZŐGAZDÁSZ ÉS KÖZÉLETI EMBER KAZARECZKI NOÉMI Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Salgótarján I. Bevezetés Szécsény mezőváros 19-20. századi történetével ismerkedők számára bizonyosan sokszor felbukkan a Ruszinkó név. Annak ellenére, hogy nem szécsényi gyökerű famíliáról van szó, az 1870-es évektől 1918-ig meghatározó szerepet töltött be a város életében Ruszinkó Antal (l.kép.) mezőgazdász és családja. Országos hírű szakemberként elévülhetetlen érdemeket szerzett a szarvasmarha tenyésztésben, emellett a közügyekben aktívan szerepet vállaló, a város mindennapi életét befolyásoló személyiség volt. Sajnos családja sorsának alakulása és az I. világháború kedvezőtlen gazdasági körülményei megakadályozták a sikeres gazdálkodás folytatásában. A Ruszinkó család 172 darabból álló fotóhagyatéka szerencsés módon 2014-ben a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumba került a család oldalági leszármazottainak ajándékaként, így emlékük nem veszett homályba, elősegítve ezzel jelen tanulmány létrejöttét is.1 II. Letelepedés Szécsény ben családalapítás Ruszinkó Antal a Borsod megyei Abod községben született 1837. május 21-én, édesapja görög katolikus lelkész volt. Antal a tanulmányait Németországban folytatta, ahol mező- gazdasági szakiskolát végzett, majd gazdatiszt és jószágigazgató volt, mielőtt Szécsényben letelepedett. Az 1890-es években gróf Majláth Géza patvarci uradalmának intézője volt, elképzelhető, hogy szécsényi működése előtt is ennek az uradalomnak 1. kép.Ruszinkó Antal 2. kép. Kék Gizella volt az ispánja.1 2 A legkorábbi forrás KFM 3758 KFM 3759 1 A család fotóhagyatékáról a Szécsényi Almanach 2015-ös számában olvashatunk. KAZARECZKI 2015, 104-118. p. 2 Köztelek, 1898. 11. 23./94. sz., 1714. p„ 1899. 11. 15./92. sz„ 1722. p. 47