Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Kazareczki Noémi: Ruszinkó Antal, a szécsényi mezőgazdász és közéleti ember

1860-ból származik, amikor az Akadémia palotájának építéséhez gyűjtöttek adományokat, Ruszinkó Antal (ispán!) 2 Forinttal támogatta e nemes célt.3

Az 1860 - 70 közötti időszakban ismerkedett meg a nógrádi tájjal 1870-ben feleségül vette Kék Gizellát (1863-1916), Kék László balassagyarmati nyomdász lányát (2.kép). Kék László 1855-ben települt Balassagyarmatra, közügyekért felelős személy volt, évtizedeken keresztül választott képviselője a városnak. Ugyan nem volt virilis, de több beltelekkel, szántóval és az Ipoly túlsó oldalán jelentős szőlőbirtokkal rendelkezett. Az 1870-es években nagy részüket eladta, a maradékot két lánya örökölte.4

Ruszinkó Antal és Kék Gizella házasságából három gyermek született: Lenke (1871-1883), Gizella (1873 -1957) és Miklós (1883-1911). (3.kép.) Lenke fiatalon elhunyt, Gizellát férjhez adta Sárói Szabó Lajos alezredeshez, és két leányuk született: Sárói Szabó Mária (1904 -1962) és Margit (1908-1991). (4.kép.)

3. kép. Ruszinkó Gizella és öccse, Miklós KFM3765

Fia, Ruszinkó Miklós az orvosi pályát választotta és atletizált, melyben szép eredményeket ért el 1908-ban hajóorvosként öt utat tett meg az RMS Carpathia hajón New-York és Fiume között. 1909-től szülész nőgyógyászként dolgozott a budapesti Rókus-kórházban, és magánpraxissal is rendelkezett.5

Ruszinkó Antal két lánya születése után, 1875-ben telepedett le családjával Szécsényben, majd 1883-ban megvásárolta Szojka Gusztávtól a mai Kossuth úton 4. kép. Sárói Szabó Mária és Margit KFM 3774 lévő kúriát, melyet Massza Alajos építtetett

a 19. század elején. Ekkor ez az épület öt szobás tágas lakás volt egy elő-és fürdőszobával, verandával, és egy félemeletes alépítménnyel, ahol a nőcselédek lakosztálya, a zöldség- és fatá3 Vasárnapi Újság, 1860. 05.20./21.sz„ 249. p.

4 TÓTH 2006, 53, 55. p.

5 Szécsényi Hírlap, 1909, 35. sz., 2. p.

48