Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Hausel Sándor: A „városi táj” szépítői, a virágkertészek. Balassagyarmat XIX–XX. századi fásítási, parkosítási és virágosítási története
akinek megszűnt a kertészete. A vételre azért volt szükség, mert a régi üvegházak elavultak, télen 3800 muskátli fagyott meg.16 A háborúban aztán elpusztult a központi fűtéses növényház, sok facsemete és cserje, de megmaradt a fa- és tégla melegágy. A károk kijavítása után igazán nagy változást az jelentett, amikor a Lahner-kertészetet 1952-ben államosították, és a városi kertészettel való egyesítés után létrejött a Balassagyarmati Temetkezési, Mű- és Élővirág Értékesítő Vállalat. A temetkezés és a kertészet összekapcsolása logikusnak tűnt, de a vállalat létrehozásával inkább a magánkertészet megszüntetése volt a cél: „...Balassagyarmaton két virágkertészet foglalkozik mű- és élővirág termesztésével és értékesítésével A balassagyarmati két virágkertészettel folytatott előzetes tárgyalások alapján szocialista fejlődésünket megértve hajlandók felszerelési tárgyaikkal együtt a vállalat kötelekébe lépni. ” E vállalat keretében működött a kertészet és a virágüzlet. Ekkor fognak bele a piaci árusításba, először egy fabódét építve. Nem sokáig maradt meg a kertészet ebben a furcsa vállalati egyvelegben, két év múlva már a Községgazdálkodási Vállalat részlege, 1955-ben pedig létre jön az önálló Kertészeti Vállalat a fenti vállalat részeként. így se sokáig állt fenn, mert 1959-ben megszüntették a vállalati formát, és a költségvetésből gazdálkodó Városgazdálkodási Vállalat kertészeti üzemágává alakították át. Még ez évben a város Mezőgazdasági Csoportja veszi át az irányítását, de négy év múlva átteszik az Építési és Közlekedési Csoporthoz.17 1950-től 1962-ig két katonaviselt, de már öregedő kertész irányította a városi kertészet munkáját. Az 1960-as évek elejétől egyébként folyamatosan gond volt, hogy a városnak nem sikerült fiatal kertészt alkalmaznia. 1964-ben aztán úgy látszott, hogy sikerül megoldani a főkertészi állás betöltését fiatal szakemberrel, azonban ez a megbízatás sem bizonyult hosszú életűnek. 1966-ban oldódott meg azután Városi Kertészet vezetői állása.18 A magánkertészet megszüntetésével, illetve városi kertészet létrehozásával a város vezetői az ideológiai célokon túl egyrészt azt várták el, hogy lássa el a gyarmatiakat élővirággal a saját termelés által és a máshonnan beszerzett virágokkal a virágüzletében. Azonban a kertészet az egyik olyan gazdálkodási tevékenység, amely a legnagyobb odafigyelést és odaadást igényli. Ez pedig vállalati formában kevésbé kivitelezhető, mint a saját vállalkozásban. Másrészt azt a célt tűzték ki a városvezetők, hogy a kertészet lássa el Balassagyarmat köztereinek, utcáinak, parkjainak gondozását. E kettős feladat szorításában élt az 1950-60-as években a városi kertészet, és az évek előrehaladtával, a kertészeti balsikerek szaporodtával érzékelhetően kezdett elcsúszni a parkgondozás irányába. 1964-re eldőlt a kérdés, a város helyettes vezetője, Kmetty Kálmán egyértelműen fogalmazott: „Önkritikusan meg kell mondani, hogy az utóbbi évek alatt bizony a parkosítás eléggé visszaesett a városban, ha összehasonlítjuk az előző időkkel Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a város parkosítása méltó legyen a régi hírnevéhez. Sokszor vita tárgyát képezi, hogy a kertészetnek mi a feladata: a parkosítás vagy a virágüzlet ellátása? Ez szerintem vita tárgyát nem képezheti. .. a kertészet feladta elsősorban a város parkjainak kialakítása, gondozása. Az itt élő emberek ugyanis ezen keresztül látják a város tisztaságát, szépségét. Igaz, üzleti kérdés, hogy 16 NML V. 83. 2890/1930, 2026/1947, V. 81. 111/1928, Rendeletek Tára 1931: 80.882. és 85.983. számú BM rendelet, LADÁNYI 1934. 314. p., V. 81. 101 és 154/1942, NH 1928. 30. szám, 1931. 31. szám, 1936. 47. szám, 1942. 10. szám 17 V. 83 2026/1947, XXIII. 506a 6. d. T/l, XXIII. 502 1951. XII. 7. 18 NML XXIII. 512 43
