Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Múzeumpedagógia - Gherdán Katalin–Hír János–Kormos Vanda: Legyél te is kutató! – Földtudományi témájú múzeumpedagógiai foglalkozások a Pásztói Múzeumban
A foglalkozások második elemeként a résztvevők egy ősmaradvány-lelőhelyről, gyakran a kutatótábor résztvevői által gyűjtött anyagból, nagyító és csipesz segítségével válogatják ki az ősmaradványokat, majd határozófüzet segítségével azonosítják, gyűjtőzacskóba helyezik őket, gyűjtőcédulát készítenek (6. fotó). Munkájuk gyümölcsét természetesen haza is vihetik. A feldolgozott anyagból előkerült puhatestűek, kisemlősök, elsősorban rágcsálók és rovarevők maradványait, főként fogmaradványokat, nagyítóval és sztere- omikroszkópban is megvizsgálják, megismerkednek jellegzetességeikkel (7. fotó). A foglalkozásokon megtanítjuk a nagyító és a sztereomikroszkóp használatát: a munkát a gyerekek textilmintázatok, saját bőrük, kör6. fotó Múzeumi Hamupipőkék 7. fotó Ismerkedés a sztereomikroszkóppal műk vizsgálatával kezdik, utána kapják meg az oktatásra előkészített anyagokat. Az önálló mikroszkópozást muzeológus irányítja, a munkát fotók, rajzok használatával segítjük. A foglalkozás harmadik blokkjában a résztvevők kézbe veszik a földtörténet különböző szakaszaiban élt nagyobb testű állatok és növények maradványait, megállapítják egy-egy fog/fogazat, melyik állaté lehetett, jellegzetességei mit árulnak el magáról az állatról, a kőzetekben megőrződött levéllenyomatok, melyik növényhez tartozhattak (8. fotó) . Ha releváns, megkeresik, melyik mai növény ősei lehettek.2 Mindezek kapcsán lehetőség van - a résztvevők életkorától függően különböző mélységben - az iskolában szerzett biológiai ismeretek (rendszertani kategóriák, táplálkozás, fogazat, növényhatározási bélyegek stb.) elmélyítésére, bővítésére, a gyerekek időfogalmának alakítására (relatív és abszolút időskála, földtörténeti idő, stb.). A feladat- megoldás során a múzeumi közreműködővel (kutatóval, múzeumi dolgozóval, előzetesen felkészített önkéntes segítővel) folytatott beszélgetések során további témák is előkerülnek, és a nem formális keretek kiváló lehetőséget adnak az iskolában a különböző tanórákon szerzett ismeretek összekapcsolására, a szintetizálásra. 2 FŐZY, I., SZENTE I. (2012): Ősmaradványok, a Kárpát-Pannon térség kövületei. Geolitera, Szeged, 578 351
