Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Hausel Sándor: A „városi táj” szépítői, a virágkertészek. Balassagyarmat XIX–XX. századi fásítási, parkosítási és virágosítási története
fát telepítettek. S valóban, a park elkészült, a megye újságja részletes leírást adott róla. A telepítés elkezdése óta (1891) eltelt hat évben kb. 26000 csemetét ültettek ki, amiből 1897-ben kb. 20000 élt. A csemeték több mint a felét (16000 darabot) az állam adta. De kapott a város facsemetét József főhercegen kívül Madách Páltól 400 darabot, Körmöcbányától 120 darab szilfát, a vedrődi Zichy kertészet pedig jelentős árengedménnyel szállított. Ahogy már lenni szokott, hallatszottak kritikus hangok is a Városliget kialakításával kapcsolatban, mégpedig a város jeles közéleti személyiségétől, Kossaczky Arnoldtól: „Megvettünk egy nagy terjedelmű homokbuckát, azt tele ültettük akáccal és fűzzel s elneveztük ’Ligetnek’. Azzal persze, hogy a liget egy félóra járásra esik a várostól s addig míg odaérünk a határnak minden porát kell lenyelnünk, nem kell törődnünk, mert egész helyesen így gondolkoztunk, hogy efféle sanatorius gymnasticára üdülést kereső gyermekdnk tüdejének feltétlen szüksége van. S hogy holmi művészi kéz a bozót növését ne akadályozza, a főerdészt, aki a természet munkájába belekontárkodni akart, egyszerűen kitiltottuk onnan. Nekünk ugyan ne alkalmatlankodjék!” A Városliget fásítása után a másik nagy park a 8 holdas Otthon telep kertjének a fásítása volt, amely 1897-ben kezdődött meg. Ezzel kapcsolatban volt olyan javaslat, hogy a Városliget fáiból kell megoldani az Otthon telep befásítását, mert az úgyis halálra van ítélve a várostól való nagy távolság miatt. Ahogy aztán lenni szokott, nagy városi ribillió kerekedett az ügyből, de szerencsére az ötletet elvetették. Az Otthon telep parkjának megtervezését pedig 1899-ben Petz Ármin budapesti műkertészre bízták. Ekkor Népkertnek nevezték el, és mulatóhelyet, Madách szobrot, színkört és artézi kutat álmodtak bele. „A terv igen szép. ” - foglalta össze véleményét a megye lapja. A szerződést a városbíró és Stücz rendőrtanácsos (ex- kertész) kötötte meg a fővárosi kertésszel. Ő pedig októberre ígérte a fásítás befejezését. A következő évben Balás főbíró, Stücz rendőrtanácsos és Petz Armin ellenőrizték az ekkor már Erzsébet népkertnek nevezett park növényállományát, és megelégedéssel állapították meg, hogy a növények szépen beálltak. Az 1898 szeptemberében meggyilkolt magyar királyné emlékére elnevezett parkba 1900 végén a földművelésügyi minisztérium által további fákhoz és cserjékhez lehetett jutni teljesen ingyen. Az Erzsébet liget kiállta az idők próbáját, telepítése után 30 évvel a kortárs elismerően emlékezett meg megalkotóiról: „Ezt a remekét a városnak még akkor létesítették, amikor a város főjegyzője és rendőrtanácsosa műkertészből emelkedtek a megtisztelő hivatalra és szakértelemmel hoztak lédé olyan kis kertet, amely minden kívánságnak megfelel ” Tíz évvel később a megyei kormánylap ismét méltatta: „Városunk kétség kívül legszebb helye az Erzsébet liget a maga kicsinységében is. Tele van a legváltozatosabb cserjékkel fákkal tavasz óta virágokkal és az énekes madaraktól hangos. Annak idején, vagy fél évszázada annak, nem hiába a székesfővárosi kertésszel ültették tele és rendezték, de látszik is rajta a megfontok tervszerűség, úgy hogy urasági parkokkal vetekedhetik. ” A liget elnevezése 1950 után megváltozott, ma Palóc liget. S bár területe az 1960-as években csökkent, jelentősége a város számára megmaradt, amit jelez, hogy 1976-ban természetvédelmi területté nyilvánították, további kezelését pedig a „Palóc liget kezelési szabályzata” írta elő. Az első, immár iparszerűen tevékenykedő kertészek a kiegyezés körüli évtizedekben telepedtek meg az Ipoly partján, ennek emlékét máig őrzi a Kertész utca elnevezése.5 A XX. század első éveiben aztán a polgárosodó város kertészeti jellegű fejlődésének újabb fokára 5 KMETTY Kálmán: Balassagyarmat utcanevei. Balassagyarmat, 1980. 138. 32
