Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Néprajz - Várkonyi-Nickel Réka: Gyermekkor a gyárak völgyében
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NÉPRAJZ XXXVIII. KÖTET (2014-2015) GYERMEKKOR A GYÁRAK VÖLGYÉBEN1 VÁRKONYI-NICKEL RÉKA MTA Néprajztudományi Intézet, Budapest A tanulmány akár R. Várkonyi Ágnes gyermekkoráról is szólhatna. Szerencsém volt személyesen is ismerni őt. Salgótarjánról és gyermekkori emlékeiről is gyakran beszélgettünk, de interjút soha sem készítettem vele és ezt a mulasztást már nem tudom pótolni. A híres ókortudós, Jan Assmann szerint a múltat az emlékezés rekonstruálja, így tulajdonképpen azáltal keletkezik, hogy kapcsolatba lépünk vele.1 2 Azzal tehát, ha az emlékeket nem dokumentáljuk, a történelmünk egy-egy szeletét veszítjük el örökre. Az emberi társadalommal foglalkozó kutatók már régen felismerték, hogy a kultúra egésze, akárcsak részjelenségei, csak akkor vizsgálhatóak teljes körűen, ha a mindennapi élet apróságait és a természeti környezetet is figyelembe vesszük.3 Adatközlőimmel 65-70 év távlatából beszélgettem gyermekkoruk apró részleteiről. A hosszú, többszöri alkalommal készített mélyinterjúk során egyre több részletében bontakozott ki előttem az 1935 és 1945 közötti időszak salgótarjáni, leginkább pedig acélgyári gyermekvilága. A gyermekkorral kapcsolatos kutatásaim során elsősorban a munkába nevelődés folyamatára, a gyermekek mentális térképére, a gyermekek és a természeti környezet kapcsolatára, valamint a különböző gyermekjátékok összegyűjtésére és tipizálására összpontosítottam.4 Vizsgáltam a gyermek helyét a családban és a kolónia szélesebb társadalmán belül is. Salgótarján csodálatos természeti környezetben fekszik, a nógrádi medence keleti részén emelkedő 729 méter magas Karancs-hegy alatt, a Tarján-patak és a Salgó-patak egyesülésé1 Jelen tanulmány részét képezi az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájába A Rimaiak Salgótarjánban címmel 2014-ben benyújtott disszertációmnak. A disszertációm megírásakor nyújtott segítséget köszönöm a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának. Jelen tanulmány írásakor a szerző a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézetének ifjúsági ösztöndíjas tudományos segédmunkatársa. 2 ASSMANN 1999: 32. 3 Azonban nem mindegy, hogy ezeket a tudományágakat hogyan nevezzük. A legfontosabb annak a figyelembevétele, hogy milyen tudományos módszereket, rendszerezést, terminológiát használunk. Ha tehát alapvetően nem természettudományos megközelítésmódról van szó, a kutatást nem lehet a történeti ökológia körébe sorolni, helyesebb környezettörténetnek, vagy környezeti antropológiának nevezni. A problémát remekül összefoglalta Borsos Balázs (BORSOS 2004). 4 A gyermekjátékok egy részéről röviden már írtam egy korábbi tanulmányomban. NICKEL 2012. 311
