Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Néprajz - Molnár Ildikó: A hagyományos, tájba illeszkedő településkarakter története a 19–20. század fordulójától napjainkig Hollókő példáján

vagy akkori nevén a ház volt, ahol a mindennapi élet zajlott. A 20-as évektől kezdve kezdtek kialakulni és elterjedni a tisztaszobák, amelyek a ház hátsó traktusába szorították a mindennapi élet terét. A lakótér a II. világháborút követő új építkezések következtében létrejött új házak esetében sem sokat módosult, meghagytak egy szobát tisztaszobának. Ez még a mai napig megtalálható, főként az idősebb lakosok házaiban. Ma már azonban az jellemző, hogy a globalizáció és a divat hatására úgy építkeznek, vagy újítják fel még a parasztházakat is, hogy minden hasznos m2-t igyekeznek kihasználni.

Külső lakótérnek közvetlen a tornác és a ház udvara, a pitvar tekinthető. Az udvarok a falu földrajzi determinánsai miatt mezőgazdasági felhasználásra nem voltak mindig alkalmasak, így ott sokszor csak az alapdolgokat termesztették, vagy még azt sem. Az udvar csak a kisméretű állatok befogadására volt alkalmas, később a műemlék felügyelet szakemberei a lábasjószágot ki is tiltották az Ófaluból. A mai értelemben vett pihenésre történő hasznosítása az udvarnak szinte ismeretien volt a hollókőiek előtt.

Munkatér: a lakótérrel sok esetben összefonódik. Nem tudunk éles határvonalat húzni a két tér közé. A női munkák nagy része a házban, és a ház körül a portán zajlott. A férfiak esetében a munkatér a faluszéli pajtáskert és a határ volt. A külső hatások - Világörökségi cím elnyerése - nagyban befolyásolták a munkaterek változását. Több olyan példát találhatunk, amikor egy addig az épületben végzett munkafolyamat turisztikai attrakcióvá válik, és kikerül az utcára a látogatók elé. 22 23

5. ábra Hollókő templom (PMF 318)

Szakrális tér: A vallási élethez szorosan kötődő szent vagy szakrális tér központja egyértelműen a templom. Az 1889-ben adakozásból épített épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő, a falu gyönyörű „ékszerdobozán”. Ezt az épületet szintén kőalapra építették, és falazata is vályog. A templom bejárata a harangtorony aljában található, amelynek 3 részes torony a teteje. A kétszárnyú ajtó az elő- részbe vezet, amelynek teteje dongaboltozatú, két oszloppal együtt vezet a hajóhoz. A templom belseje deszkameny- nyezetes, és elég kicsi, ezzel is igazodik a falu nem túl magas lélekszámúhoz. A falakat itt is fehérre meszelték, és annak ellenére, hogy katolikus hitkö22 MOLNÁR I. 2014.

23 BARTHAE. 1990.

307