Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Néprajz - Molnár Ildikó: A hagyományos, tájba illeszkedő településkarakter története a 19–20. század fordulójától napjainkig Hollókő példáján
zösség használja az épületet, az egyáltalán nem túldíszített belső tere az egyszerű falusi jelleget tükrözi visz- sza. A templom tetejét barnára pácolt deszkazsindellyel fedték le, amely a fehérre meszelt oldalfallal jól üleszke- dik a környező lakóházak szerkezeti egységéhez22. A templom az orsós faluszerkezet kis „szigetének” felső csücskében foglalja el helyét. Bartha Elek megállapítása ez esetben is helytálló, miszerint a vallási építményiek) rányomják bélyegüket mind a mesterséges, mind a természetes környezetükre23. A katolikus vallás jellemzője, hogy megköveteli a különféle vallási jelképek, építmények el- és kihelyezését. Az út menti keresztek fontos jelentéssel bírtak. Az építmények egyrészt helyszínt biztosítanak bizonyos vallásgyakorláshoz, másrészt maga is tárgya egy-egy egyházi vagy népi vallási szokásnak. A falu több pontján állítottak feszületet, ezek általában egy-egy család hála adományai. Néhány felirat a feszületekről: „D1CSÉRTESSÉK A/ JÉZUS KRISZTUS/ AZ ISTENDICSŐSÉGÉRE/ EMELTETTE/ SZABÓ ISTVÁN/ÖRÖKÖSEI/1948” nagy „AZ/IS- TEN/DICSŐSÉGÉRE/ÁLLÍTATTA/IFJ. NAGY IST- VÁN/ÉS NEJE/SZITA TERÉZ/1921." A határ menti feszületek gyakran a búcsújárás során is töltöttek be ki- sebb-nagyobb szerepet. Társadalmi tér: A közösség szervezése, spontán szerveződése egy-egy alkalomhoz, vagy eseményhez kapcsolható. Az események létrejöttének motivációja lehet vallási vagy egyházi ünnep, családi esemény vagy munka lezárása, esetieg jeles napok és az azokhoz kapcsolódó szokások. Az egyházi ünnepek a leggyakoribbak, és a legnagyobb közösségi szervező erővel bíró események. A vasárnapi misék, vagy a nagyobb ünnepek alkalmával tartott körmenetek mind ide sorolhatóak. A közösségi terek ezért gyakran egybeesnek a szakrális terekkel. Társadalmi térként leggyakrabban hasznosított felület az utca volt. Gyakran a vasárnapi misét követő délutáni séták, a padokra kiülő beszélgető emberek nem csak az információáramlást, de a társas kapcsolatok kialakulását is elősegítették. A téli időszakban az utca helyét átveszik a fonóházak, amelyek külön erre a célra időszakosan jöttek létre. Itt egy térben a munkatér és a társas tér fonódik egybe. A nagyobb munkafolyamatokat lezáró szerveződések: szüreti bálok vagy aratási felvonulások voltak. Itt közösségi szinten ünnepeltek egy adott helyen. A jeles napok szokásai is megjelentek a közösség életében. A régi időkben felnőttek által gyakorolt dramatikus játékok a gyermekekre hagyományozódtak . Megállapítható, hogy épített környezet és a természet létrehozta terek nem választhatóak el az emberi életfordulóktól, a mindennapoktól és az ünnepektől. Hollókő napjainkban is jól működteti tereit, legyen az élettér, szakrális tér vagy munkatér. A mai viszonyokban a település megbirkózik a több ezer ide látogató turistával, akik az egykor különböző funkcióval bíró természetes és épített ökoszisztémákat egységesen turisztikai attrakcióvá minősítik át. 24 DÖMÖTÖR T. 1979. 308 6. ábra Feszület Hollokoben (Fotó: Molnár Ildikó 2015.)
