Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Néprajz - Molnár Ildikó: A hagyományos, tájba illeszkedő településkarakter története a 19–20. század fordulójától napjainkig Hollókő példáján
felismerhető. Az Ófalu eredetileg egyutcás szerkezete a telekszám növekedése miatt a templom másik oldalán kibővült egy második utcával, így nyerve el a falu ma ismert orsós szerkezeti képét. Az orsós szerkezetű utcaképtől eltekintve a falu jellemzően az észak-magyarországi falvak sajátosságával bír: egyutcás faluszerkezetben az utcafrontra merőlegesen elhelyezkedő kétoldali keskeny telkeken felépített lakóházak sora látható. A lakóházak a telek adottságai miatt úgynevezett hadas kialakításúak. A hadas elrendezésű telken a nagycsaládi berendezkedés miatt az első ház mögé építették a második, majd akár a harmadik lakóházat és végezetül a gazdasági épületeket. Az épületek belső elosztása 1909 után az általánosan elterjed háromosztatú lakóház. A lakóház és a telkek, mind alkalmazkodtak a környezet adottságaihoz, jellemzően az épületet vagy a telket, esetleg mindkettőt úgy alakították ki, hogy inkább az első kettőn hajtottak végre módosításokat, mint a környezeten. Az Ófalu képét meghatározó kőpincék kialakítása is ennek a tendenciának köszönhető. Ezeknél az épületeknél jelentősen megemelték az alapot, hogy a ház hátsó részével egy vonalba kerüljön a lakótér járófelülete. így lett helye egy az utcafrontról nyíló pincének. A lakóházak kialakítása, mint ahogy az a fentebb idézett szövegrészből is kiderül, nem precíz tervezőmunka eredménye, hanem az ember és a táj harmóniáját hivatott erősíteni mind a felhasznált alapanyagok: agyag, kő, fa, zsúp (ezt váltotta a poltári cserép), mind pedig emberléptéke miatt is. Ezt a harmóniát Komjáthy Attila a MODULOR20 mérőeszköz alkalmazásával Hollókő vizsgálatai alapján szemléletesen írja le. A belső térben elhelyezett ember segítségével mért adatai alapján következtetett arra, hogy az Ófalu lakóházai harmonikusak. A következőképpen jutott erre a megállapításra: egy álló kinyújtott karú emberrel mért szobai belmagasság aránylik a pince és a tető magasságához. Ez bizonyíték arra, hogy természetes rend uralkodik a paraszti élet mesterséges környezetének kialakításában21. Az épített környezetet ugyanúgy terekre tudjuk bontani. Én a lakótér, a munkatér, a szakrális és a társadalmi tereket vizsgálom. A lakóteret az előzőekben már részletesebben taglalt faluszerkezet képét kialakító lakóházak foglalják magukba. Ez a tér a településen és az épületen belül is folyamatos változásban volt, van. Az épületen belüli lakótér a 20. század első felében még az első szoba, Hollókő, Kossuth utca 76. számú ház hosszmetszete - Komjáthy Attila rajza 20 MODULOR: mértékeszköz, mely az emberi termetből indul ki és a matematikát veszi segítségül. Egy felemelt karú ember térbeli elhelyezkedésének fő pontjaibaij - láb, köldök, fej, a felemelt kar ujjainak hegye - három intervallumot szolgáltat, melyek egy sor aranymetszést hoznak létre... a matematika egy értéknek mind a legegyszerűbb, mind a leggazdagabb variációs lehetőségeit adja: az egységet, a megkettőzését és annak aranymetszését. Le Corbusier: Modulor 21 KOMJÁTHY A. 2013. 306
