Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Néprajz - Molnár Ildikó: A hagyományos, tájba illeszkedő településkarakter története a 19–20. század fordulójától napjainkig Hollókő példáján
így a térképek segítségével áttekintett közel 250 év alapján megállapíthatjuk, hogy az emberi tevékenységek változása befolyásoló hatással van a tájszerkezet változására is. Megállapítható az is, hogy amíg a művelt és műveletlen földterület nagysága folyamatosan változott, addig az ember által igénybe vett terület folyamatosan növekedett. A18. századtól megváltozott az ember és a táj viszonya, és ez a változás hatással van nem csak a tájszerkezet alakulására, de az emberek kulturális fejlődésére is. Például az erdőirtás során kivágott fából készíti a szerszámait és a házait. A kivágott fát szokásaiban is megjeleníti, karácsonykor karácsonyfaként, májusban májfaként kerül vissza az élettérbe. Azzal, hogy megbomlik az ökológiai egyensúly, változik a kultúra, a műveltség, ezért az embereknek új tudásra van szükségük18. A változások nem csak a táj és az ember viszonyára koncentrálódnak, hanem hatással van rá a történelem, a politika is. Hollókő esetében előbb a műemlékvédelem, majd később a Világörökségi cím elnyerése is befolyással voltak az ökoszisztéma alakulására. Az épített környezet A tájszerkezet alakulását - a természeti tényezők mellett - erősen befolyásolja az emberi tényezők hatása. Legyen az egy adott terület funkcióváltása, vagy a mesterségesen előállított területek növekedése. Eleinte az ember mindig igyekezett a tájba illeszkedő, az adott terület karakterének megfelelő módosításokat létrehozni. A 20. század elején Hollókőn az 1909-es tűzvészt követő újjáépítés során az akkori építők tudatosan vagy ösztönösen - a még bennük élő természettudatos életmódnak köszönhetően - olyan falut alkottak, amely közvetlen és tágabb környezetével ökoszisztémát alkot. Az csak a mai, modern ember igénye, hogy tájidegen építészeti megoldásokat alkalmazzon, ez megmutatkozik a természetben meg nem található, kirívó és környezetidegen anyagok használatában. Településszerkezet „Az építés kezdetekor, az emberi település születésekor - bármilyen különösen hangzik is-a tervezőnek, az építésznek vagy mérnöknek nyoma sincs. Az állandó lakhelyet építő emberi közösség (falu) amely nyilvánvalóan folyamatos létfenntartó tevékenységet folytat (például földművelés) egykettőre megfogalmazza igényét, házának használati módját, helyiségeinek funkcióját és nagyságát a benne folyó élet szokásrendjét. ”19 Hollókő településszerkezete eltér az általában megszokott magyarországi faluszerkezettől. Az eltérés okaként az érintetlenül hagyott Ófalut lehet megjelölni. Sok település esetében ugyan megmaradt a régi település- szerkezet, de már szinte nem, vagy csak alig 18 V1GA Gy. 1996. 19 BAKONDI J. 305 4. ábra Hollókői lakóház (PMF 314)
