Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Néprajz - Molnár Ildikó: A hagyományos, tájba illeszkedő településkarakter története a 19–20. század fordulójától napjainkig Hollókő példáján
A környező táj ,A tájszerkezet a különböző tájalkotó elemek elhelyezkedésének térbeli rendje. A tájalkotó elemek a természeti és antropogén alkotóelemek összessége, amelyek jellegzetes egységekben fordulnak elő. ”7 Hollókő határát alkotó tájszerkezet a következő elemekből épül fel Patakvölgy: jelentős természeti elem, amely a falu alatti kis mederben húzódik. Nem csak a táj formáló és mezőgazdasági szerepe miatt emelem ki, hanem társadalmi és gazdasági szerepe is említésre méltó. A mezőgazdaságban a fél rideg tartású8 állatok friss itatóvízzel való ellátásában és a termőföldek vízellátásában hasznosították. A társadalmi és társadalomra ható gazdasági hasznosulása szerint a mosás helyszíne, amely a nőknek egyfajta találkozási helyszín, gyakorta több család nőtagjai együtt mentek le a patakhoz, s a munka mellett a szociális kapcsolatok erősítése és a kommunikáció is szerephez jut. A patak gazdasági felhasználása a kenderfeldolgozáshoz köthető. A patak mentén kialakított kenderáztató medencék a falu dél-nyugati irányában helyezkedtek el. A kenderfeldolgozás során itt áztatták a learatott kenderkévéket9. A Patakvölgy esetében megállapítható, hogy a tér közösségszervező erővel bír. Szőlőhegy: a Patakvölgy fölött húzódik. A fennmaradt katonai térképek alapján megállapítható, hogy a 19. században komoly szőlőtermelés folyt a hegyen. Ez a tulajdonosok igényeit kielégítette10 11. A 20. század elején pusztító filoxéra vész ezt a területet sem kímélte, és szinte teljes mértékben megszűnt a szőlőtermelés. Az 1860-as földosztást követően, majd a szőlő kiirtása után ismételten átalakult az Ófalu északi oldalát határoló táj szerkezete. 1848 előtt egy kézben lévő, egyben hasznosított terület volt. A szőlőművelésnek köszönhetően a Mátra lankáira jellemző ültetvénykép mutatkozott. A filoxéravész után konyhakerti gazdálkodásra kezdték hasznosítani, hiszen a falu telekszerkezete (hosszú, keskeny parcellák) sok esetben nem adott lehetőséget a ház melletti kis- és konyhakertek kialakítására. A földosztás után az egybefüggő terület elaprózódott. Az aprózódást segítették elő a családon belüli öröklések és tulajdonváltások. így alakult ki a nadrágszíj parcellás változatos határkép. Köszönhetően annak, hogy parcellánként változott a beültetett növények fajtája. Akadt olyan parcella, amely összesen másfél méter szélességet ért csak eL A tájhasználatot nagyban befolyásoló eseménysor a II. világháború után, az 1950-es években indult meg, amikor az Ófalu egyre több épületét helyeztek műemléki védelem alá Vargha László és csapata felmérő munkáját követően11. Az Ófalu lassan kiürült, a fi1. ábra Hollókő látképe (PMF1149) 7 LAPOSA J. 2014. 8 vö. MOLNÁR I. 2015. 9 MANGA J. 1979. 10 Kevésbé ismert ma már az a tény, hogy Nógrád megye több területén intenzív szőlőkultúrák működtek, amelyek hozama ellátta pL Budapestet is jó minőségű asztali borraL 11 MENDELE F. 1969. 302
