Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Prakfalvi Péter: A nógrádverőcei (Verőce) szénbányászat környezettörténeti összefüggései

Ssz.

Elnevezés

X (EOV)

Y (EOV)

Megjegyzés

I.

652432

276522

1776-ban már biztosan megvolt, Migazzi működtette

11.

Károly

651972

277138

1771-ben már biztosan megvolt, Sanderspiel működtette

III.

Károly-Emánule

652488

276679

1911 -ben már biztosan megvolt

IV.

652497

276500

Irodalomban beazonosíthatóan nem szerepel

V.

Sándor

652548

276369

1920-ban már biztosan megvolt

VI.

652513

276706

Legelőször 1971 -ben kerül dokumentálásra a helye (Czakó T.-Hámor G. 1971. p. 4.)

1. táblázat

Ezek közül 3 db (II., III., V., lásd. 2. táblázat) napjainkban is járható.

A Migazzi-féle táró az I-es. Ezt jelöli az 1776-os térkép.

A Sanderspiel-féle bánya valószínűleg a Il-es jelű táró lehet, ami először egy 1928-ban kiadott térképen (3. ábra, itt köszönöm meg Zentai László, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának segítségét) szerepel Károly-bá- nya néven (meg kell jegyezni, hogy ezen a területen, vagyis a Katalin-völgy É-i részén, a részleges terepbejárások szerint csak ezen az egy helyen volt bányászattal összefüggő létesítmény, ahol már 1899-ben biztosan volt bánya, Böckh H. 1899. p. 51.). A megfeleltetést két adattal próbálom alátámasztani: egyrészt Sanderspiel keresztneve Károly (Carl), valamint a fent leírt viszálykodás csak akkor történhetett így, ha Sanderspiel olyan helyen végezte a bányászatot, ahol nem vehették észre könnyen tevékenységét, mivel ez a terület is a vád püspökség földtulajdona volt. Mint Látható a 2. és 3. ábrán, a többi bányanyílás közel egy helyen csoportosul, így ott biztosan szem előtt lett volna, felfigyeltek volna működésére.

felmérés térképén (MFGI térképtár, a terepi munkálatok 1923-ban készültek, a kiadás pedig 1928-ban. Az arab számok a földtani képződményeket jelölik).

22