Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Prakfalvi Péter: A nógrádverőcei (Verőce) szénbányászat környezettörténeti összefüggései

A korábbi térképekről való hiányát azzal magyarázhatjuk, hogy a terepen dolgozó geodéta felvételező személy nem vette észre, így nem térképezhette. A 3. ábrán az is látszik, hogy a bányajel nincsen pontosan feltüntetve, amit részben az akkori mérési hibával is magyarázhatunk.

3. A bányászat hatása a környezetre és ennek még napjainkban is felismerhető jelei

1. fénykép: Az I. táró felszakadt első szakasza (Fotó: Prakfalvi P. 2012).

2. fénykép: Az I. táró jól körvonalazódó meddőhányója (Fotó: Prakfalvi P. 2015).

Az eddigi ismereteink szerint a legkorábbi emberi beavatkozás a vizsgált területen a szénnel összefüggésben az I-es sorszámú bányanyílás. A helyét az 1776-ban készült térkép alapján lehetett lokalizálni, amit a terepen is sikerült beazonosítani. Egyértelműen felismerhető a felszakadt bejárati része (1. fénykép) és a meddőhányója (2. fénykép).

A II. táró bejáratát (3. fénykép) Szenthe István és csapata bontotta ki 2012-ben. A meddőhányója jól felismerhető. Nagyrészt andezittufában hajtották ki. A főtét főtege- rendával biztosították (4. fénykép). Hossza kb. 56 m.

A III. táró 2015-ben 113 m hosszban volt bejárható, egy leszakadás akadályozza meg a továbbhaladást. Az 1911-ben készült bányatérkép (?? 1911) szerint kb. 190 m hosz- szú volt (4. ábra), ami kb. megegyezik a Vi23