Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Prakfalvi Péter: A nógrádverőcei (Verőce) szénbányászat környezettörténeti összefüggései

a szén rossz minősége ebben megakadályozta (BÁN I. 1934. p. 10-11.). Az előbbiekből tudjuk, hogy az ez első sikeres széneladás már 1759-ben megtörtént Sopronban, de azt nem tudjuk, mire használták (Bán 1. 1934. p. 14.). A Migazzi bíborosérsek által folytatott szénbányászat kezdeti időpontja (1768) és az 1776-os keltezésű térképen szereplő szénbánya felirat közötti ellentmondást azzal lehet feloldani, hogy a tárót ugyan kihajtották a szénkibúvásban 1776-ban, de a termelést az első két évben nem jelentették, vagy nem is volt.

Sanderspiel Verőcén 1771 előtt 300 q szenet termelt (BÁN I. 1934. p. 18., ez 168 q- nak felel meg SZVIRCSEK F. 2000. p. 189.), gyakorlatilag ez az első mennyiségi adat.

1787-ben a verőcei szén hasznosíthatóságának az eldöntésére indulnak vizsgálatok, de az eredmény az lett, hogy azt sikerrel nem lehet alkalmazni (BÁN 1.1934. p. 16.).

A jelenleg ismert tárók összekapcsolása az irodalomban szereplő bányanyílásokkal

A korábbi szerzők részletesebb helyismeret nélkül dolgozták fel a terület bányászattörténetét. A terepbejárásaim során az irodalmi adatok, valamint a jó helyismerettel rendelkező Antal József és Szenthe István segítségével 6 db (I.-VI.) fontosabb bányanyílást azonosítottunk be (2. ábra, 1. táblázat).

Tárószáj, járható vágatokkal (2014-2015)

• Süllyedések és meddőhányók alapján beazonosítható tárószájak 2. ábra: A nógrádverőcei jelentősebb tárók elhelyezkedése (Szerk.: Prakfatui P.)

21