Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történelem - Praznovszky Mihály: Köznemesség és könyvkultúra a 19. század első felében Nógrád megyében
a történeti kutatásokat végző köznemes Mocsáry Antal példája egyedülálló.64 Mindezekhez tegyük még hozzá, hogy Veszprém iparában, kereskedelmében, kapcsolataiban folyamatosan gyarapodó város volt, gazdagodó és igényességében a könyvet is felhasználó polgársággal. Egy kutatás során 1821-1840 között 78 veszprémi polgár 590 kötetét tárták fel ténylegesen és cím szerint.65 Nyilvánvaló, hogy ez nem véletlenül alakult így, s éppen a Dunántúlon. A gazdaság- földrajzi helyzet az, amely fejlődését, illetve ennek az átlagnál gyorsabb fejlődését kiváltotta: Bécs közelsége, a paraszü árutermelés fejlődése, a kereskedelem igényei, az árupiac érdeke. Az alfabetizáció változása és fejlődése ennél összetettebb folyamat azonban, de ez a látványosabban és egyértelműbben kimutatható terület. A továbbiakról Szerencsére az esettanulmányok száma még jóval bővebb országos kitekintésben. Ezek a tanulmányok rendszerint egyes nemesi könyvtárakkal foglalkoznak, főleg a bennünket érintő időmetszetben, a XVIII. század második felétől 1848-ig. Áttekintő munka egy jelent meg, Fülöp Géza nagy összegzése66 67, amelynek egyes, nemesi könyveket bemutató fejezetei párhuzamos példáinknak megfelelnek, és összegző felvetései is továbbgondolásra bátorítanak. Ugyanakkor számos kisebb közlemény jelent már meg az eltelt évtizedekben, amelyek részleteiben gazdagítják a köznemesi könyvtárakról, könyvgyűjteményekről alkotott ismereteinket.6. Érvényes ez a kutatói bizodalom Nógrád megyére is, ahol a levéltári források minden töredékességük ellenére lehetőséget adnak majd a kutatás még nagyobb kiterjedésű elvégzésére. Néhány név, akikkel foglalkoznunk kell. Szentiványi Bogomér egykori könyvajándékát, illetve annak dokumentumait meg kell keresnünk a pesti evangélikus gimnázium iratanyagában.68 A Madách könyvtár elemzése is várat még magára a mi szempontunkból. S vajon hol lehet Szontagh Pál könyvtára, vagy annak jegyzéke, hiszen ha valaki könyvgyűjtő volt, akkor ő igen. Meg kell keresnünk az e korban élt nemesi literátorok hagyatékát is, azok könyvészeti vonatkozásai miatt. Az Erdőtarcsán élő, megkeseredett s egykor országos hírű költő, Szentmiklóssy Alajos is érdemes 64 Hudi: i. m. 30-39. 65 Uo. 125. 66 FÜLÖP GÉZA: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban, Bp. 1978. 67 Néhány a különböző évtizedekből: VÖRÖS KÁROLY: Egy győri nemes könyvtára a forradalom előtt. In: Magyar Könyvszemle, 1955. 1-2. 72-86.; KARNER KÁROLY: Két soproni polgár könyvtára a 17. század harmadik negyedében. In: Magyar Könyvszemle, 1977. 2. 111-133.; DUS- NOKI JÓZSEF: EGY kisvárosi nemes (Mogyoróssy János) könyvei és műveltsége. In: Magyar Könyvszemle, 1992. 3. 227-238. GYÁNI GÁBOR: Az olvasó táblabíró. Középosztályi műveltség a 19. század végén. In: Történelmi Szemle 1999. 3-4. 387-402. 68 Madách környezete több nógrádi nemes emlékét őrizte, akiknek a könyv meghatározó volt életükben. így a mindent megverselő Sréter Miklós, aki a francia nyelvtan nagy búvárlója, vagy Luther János, aki viszont a folyóiratok megszállott gyűjtője és olvasója volt, s tán az első reklám őrült, aki a lapok orvosműszer ajánlatait folyamatosan megrendelte. KOVÁCS ANNA: Madách különc barátai. In: Palócföld, 2004. Különszám. 432-436. 190
