Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történelem - Praznovszky Mihály: Köznemesség és könyvkultúra a 19. század első felében Nógrád megyében

A kékkői vár könyvtára a XX. század elején

figyelmünkre e tekintetben.69 Ott van a feladat a hajdani losonci gimnázium könyvtárát illetően, ki kellene nyomozni a megye első folyóiratának a sorsát (egy adatunk van róla mindösszesen), és az első nyomda, a balassagyarmati Kék László nyomda ilyetén vizsgálata is hátra van.70

A kutatás időhatárait is - éppen a folyamatosság és változás jeleinek vizsgálata érdekében - ki kell terjesztenünk. Pl. Ráday Gedeon ludányi könyvtára miként alapozódott meg, s kerül majd át Pécelre, s a 19. század utolsó harmadában egy szécsényi polgár, Pintér Sándor ügyvéd hogyan építi fel tudományos könyvtárát.71

Meg kell néznünk, hogy az olvasás és könyvkultúra társadalmi helyszínei mennyire voltak jelen, s mennyire voltak aktívak a települések életében. Itt gondolunk a kaszinókra (Losoncon, Balassagyarmaton és Szécsényben volt több is), az olvasótársaságra (ez Losoncon nyílt meg 1843-ban), s a losonci gimnázium részben nyilvános könyvtárának

69 KOV4CS ANNA: ’’Literator vagy dilettant”. Szentmiklóssy Alajos 1793-1849. In: NME 1995 79-94.

70 Losoncon Pelikán címen jelent meg hetilap 1846-47-ben, míg Balassagyarmaton Kék László nyomdája 1855-ben kezdte meg működését. Praznovszky Mihály: Nógrád megye sajtója a 19. században, In: NMÉ. 1979, 229, 274.

71 KOVÁCS KRISZTIÁN: „Mert Ludány veve által bennünket” - A Ráday-család alsó ludányi históriája. In: A Dornyay Béla múzeum évkönyve, 2013. 121-140.; PRAZNOVSZKY MIHÁLY: A tőről sarjadt palóc (Vázlat Pintér Sándorról) In: Agria XXIII.395-411; Uő: Egy kisvárosi értelmiségi életmódja és tárgyi világa a századfordulón, in: NMÉ 1989. 225-241.

191