Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történelem - Praznovszky Mihály: Köznemesség és könyvkultúra a 19. század első felében Nógrád megyében
megyei közkönyvtárral példálózik. Majd megemlít néhány megyei nemesi könyvtárat, amelyeket már eddig is érintett, de most követendő mintaként hoz fel. Első helyen említi Forgách József szécsényi kastélybeli könyvtárát, aztán Prónay Lajosét Kutason, Kubinyi András gyűjteményét Videfalván és a losonci gimnázium gyűjteményét. Ezeket azért elsősorban, mert ő maga is használta az állományukat munkája megírása során. [„Szép számú, jeles és jó könyvekkel meggazdagított" könyvtárak ezek.) Majd felsorol még néhányat „vábgatott ritka könyvekkel meggazdagítva”, mint Szentiványi Márk, Balogh Lajos és Madách Imre könyvtárait.44 Néhány könyvtárról Korábbi vizsgálatunkban 47 köznemesi összeírást, végrendeletet, osztályos egyezséget, birtokperes anyagot néztünk át, s ezekben találtunk értékelhető adatokat, amelyek az adott nemes életmódjára, vagyoni helyzetére, kapcsolataira stb. utaltak. A kutatás célja elsősorban a kúriák állapota, nagysága és berendezése, valamint az adott nemes életmódja közötti összefüggés bemutatása volt. Ekkora adatsorból természetesen még nem lehet összefüggő megállapításokat konstruálni, de bizonyos jelenségek kimutathatók voltak, pl. a vagyoni helyzet és a kúria nagysága, vagy a berendezés és a vagyon egymáshoz való viszonya stb. Mindenesetre egyértelműen látszott, hogy a szegényebb sorsú köznemesek életmódja rendkívül lehangoló. Csak a legszükségesebb tárgyakat, eszközöket találni otthonaikban, azokat is rossz állapotban; rendszerint feljegyzik, hogy javításra szorul, ócska, avítt stb. Gazdasági épületeik hasonló állapotúak. Kertek nincsenek a kúria körül, a gazdasági udvaron kívül. Más, gazdagabb lakóház, szebb berendezés, díszkert stb. csak a tehetősebb nemeseknél mutatható ki. Olyan személyekről, családokról van szó, akik aztán politikai szereplésükkel is jelen vannak meghatározóan a megyei közéletben. A Prónay, Mocsáry, Balassa, Kacskovics, Tihanyi, Török stb. családok nevei fordulnak elő így az iratokban. Ami témánkat ületi, tehát a 47 levéltári forrásból összesen négyben (!) említik könyv meglétét. Összefüggő nemesi könyvtárral egyetlen egy esetben sem találkoztunk. 1835. május 16-án Ebecken egyezkedett az elhunyt Plachy István rokonsága a nagyon szerény birtokon és ingóságokon. Összesen egy könyvet jegyeztek fel: „kasznyi, mellyben az irományok találtatnak s egy cseh biblia. ” (Fegyver is csak egy volt, érdekes lehetett: egy „restaurationali sebhellyel ékes kard”. Vagyis a nógrádi tisztújítások valóban olykor véres ütköztek voltak.)45 46 Csillag János számtartó vagyonösszeírása botrányos helyzet után született meg. Almássy Gedeon nagybárkányi birtokán szolgált, s a földesúr megtámadta őt, bizonyára pénzügyi visszaéléssel vádolva, de olyan durván, hogy a végén már kardjával is összekaszabolta. Később az egész házát lefoglalta. Ezért fordult panasszal Csillag János a megyéhez, és listájában felsorolja lefogott értékeit. Összesen négy könyvet említ: egy szakács- könyv (német nyelvű), „ egy urbáriumot tárgyazó könyv nyomtatva és Nemzeti kalendárium 1830 és 1831-ik. ” 46 Ha ebből ugyan nem is tudjuk igazolni az általános helyzetet, 44 MNV 4. k. 248. 45 Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára XII. 1831/1 (A továbbiakban MNL NML) 46 MNL NML XII. 1831/1 182
