Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történelem - Praznovszky Mihály: Köznemesség és könyvkultúra a 19. század első felében Nógrád megyében
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNELEM XXXVIII. KÖTET (2014-2015) KÖZNEMESSÉG ÉS KÖNYVKULTÚRA A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN NÓGRÁD MEGYÉBEN PRAZNOVSZKY MIHÁLY Irodalomtörténész, Nemesvámos „Saját tapasztalatom szerint a dialógus nem annyira a múlt forrásai és a forrásokból minél megbízhatóbb és több valóságelemet kiszűrő történész között zajlik, inkább az ily módon megismert múlt és a jelen párbeszéde folyik. ” R. Várkonyi Ágnes A kérdés felvetése Korábbi köznemességi kutatásaim során történeti források alapján kísérletet tettem a Nógrád megyei köznemesség életmód történeti helyzetének bemutatására a 19. század első felére vonatkozóan.1 A kutatómunka nem terjedhetett ki a rendelkezésemre álló valamennyi ilyen jellegű forrásra vagy forráscsoportra, elsősorban ahhoz a felméréshez csatlakozott, amelyet a még meglévő vagy más, csak dokumentumokban szereplő nógrádi kúriák állapotáról végeztem. A kutatómunka során többször konzultáltam R. Várkonyi Ágnessel, aki felhívta a figyelmemet Rómer Flóris egyik megállapítására, aki a dunántúli kúriákban, kastélyokban lévő „pompa könyvtárakat” is megemlítette. Ezt aztán ő maga is felhasználta abban az esz- széjében, amelyben a századfordulón valamennyiünket érintő kérdésről értekezett: hogyan tovább Európa, és ebben az új világban mik lehetnek nekünk, magyaroknak a lehetőségeink? Az egyre növekvő felszínesség, értékvesztés, az álpolgárosodás jelenlévő veszélyére hívva fel a figyelmet nyúl Rómer Flóris 1859-es könyvéhez, ahol már megfogalmazódott a mindmáig jelenlévő társadalmi jelenség. Érdemes idéznünk a történész asszonyt: „Mi az álpolgárosodás? Ön- és közámítás, tanulatlanság, kirakatműveltség, szobadísz zongora, mert a házban senki nem tud játszani, ’pompakönyvtár’, mert egyetlen kötetét se nyitják ki soha. Ott burjánzik, ahol a tanárt rosszabbul fizetik, mint ’valami hotelben egy még betűt sem ismerő ’mindenes’-t. Az álpolgárosodás látleletei változatosak: a túlbuzgó nemzetieskedés, az úrhatnámság, a fenn az ernyő nincsen kas mentalitás, a megválaszolatlan levelek, a sunyítások, a közpénzherdálások... az álpolgárosodás iskolapéldája a díszként használt, jelmezekben tobzódó, melldöngető áltörténelem, az álnépiesség... ”1 2 1 PRAZNOVSZKY MIHÁLY: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a 19. század első felében. In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1981. 123-146. (A továbbiakban. NMÉ) 2 R. VÁRKONYI AGNES. Széljegyzetek Európára. In: Századfordulóink, Bp. 1999. 101. Ehhez RÓMER FLÓRIS: A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat Győr. 1960. (A hasonmás kiadás: 1990). 173
