Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Balogh Zoltán: Dornyay Béla, a salgótarjáni természetvédő
vényjavaslat még 1926-ban sem. Erről a szomorú hírről tudósította Gayer a tanár urat, Dornyay Bélát,9 aki a levélváltás során birtokába jutott információkat, miszerint Baglyaskő, mint természeti emlék számíthat védelemre még az év során, közkinccsé tette a Salgótarján és környéke műemlékeit bemutató írásában. „ Baglyaskővár száz év előtt még meglévő egyetlen nagy, félköríves boltívéről ma már csak Mocsáry Antal 1826. évi rézmetszetéről van tudomásunk, mert ma már annak, sőt bármiféle falnak, nyomát sem találjuk (így tehát védelemre is ma már csak mint természeti emlék, vagyis mint rendkívül érdekes vulkánembryó szorulhat!)" Ugyanebben az évben Dornyaynak a Magyar Földrajzi Társaság hivatalos folyóiratában, az Ifjúság és Életben megjelent cikke által Baglyaskő most már országosan is ismertté vált. A salgótarjániak figyelmének felkeltésében nagy segítséget nyújtott az, hogy a reálgimnázium tanáraként gyakran felkereste diákjaival a salgótarjáni természeti emlékeket. 1928. május 10-én a 4. osztállyal kirándult Baglyaskőhöz. Dornyay továbbra is figyelemmel kísérte a Pécskő sorsát is, diákjaival egyik kedvenc úticéljuknak számított. 1927. szeptember 19-én jegyezte fel tanári zsebkönyvébe: „Pécskőn voltam, igen jó lebontották a nyáron, DK-ről már a főcsúcs alá értek. ” Salgótarján flórájáról írott dolgozatában ismét kikelt a Pécskő vandál tönkretételével elpusztított növény, egy szép ha- rasztféle (Asplenium septemtrionale) kapcsán, amelyet a sziklatű elpusztítása előtt ő maga is bőven talált a Pécskő szikláin.10 Egyik kortársa, egy másik alkotó pedagógus-író hasonlóan lehangoló képet festett a várrom maradványairól az 1930-as évek elején. Ő már az emberek felelősségét is nyíltan hangoztatta, és arra az országos jelenségre mutatott rá, hogy a helyi építkezésekhez kőbányának használták a középkori várromokat. „ A természet sok évszázados rombolásához az emberi kezek is hozzájárultak. Robbantották, szaggatták, marcangolták és hasították dinamit- tal csákányokkal hogy köveiből maradványaiból lakóházakat készíthessenek maguknak. ” Dornyay 10 éves tudományos munkásságát számba véve keserűen állapította meg: „Az idő vasfoga, az emberi kapzsiság és nemtörődömség veszni hagyta és elpusztította a várfalakat, történelmünk és kultúránk, de idegenforgalmunknak is nagyobb kárára!" Dornyay diákjaival a Pécskőn, 1930-as évek (DBMFTLtsz: 1282) 9 OROSZI 1992. 94-95. 10 DORNYAY 1926. 91. - Dornyay tanári zsebkönyvét a továbbiakban: Tanári zsebkönyv) DBM DT. Ltsz 592/66. - DORNYAY 1936. 5. 139
