Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Balogh Zoltán: Dornyay Béla, a salgótarjáni természetvédő
Sajnálatosan életében a védettség még nem került be a természetvédelmi törzskönyvbe, a területet csak 1975-ben nyilvánította védetté a Nógrád Megyei Tanács 12/1975. XI. 25. VB számú rendelete.11 Szerencsésebb sors jutott az akkori Salgótarján területén fekvő leghíresebb várromunknak, Salgónak, amelynek szépsége az alföldrajongó Petőfit is megigézte, és „egy hegymászó turistának is dicséretére való rajongással” énekelte meg a hely szépségét. „Ujjáépítsük-e Salgó várromját?” - tette fel a kérdést Dornyay 1935-ben? Ő maga emellett áll ki, mégpedig a várrom állandó és feltűnő pusztulása miatt. A vár konzerválása nélkül - vélte, 50 év múlva annyi sem lesz belőle, mint Zagyvafőből vagy Baglyaskőből. A kortársak elmondása alapján a salgói várban az 1850-es években még például jól láthatóak voltak az ablakok helyei. Salgó várával kapcsolatban a balatonmelléki várak restaurálását hozta példának. Azért is fontosnak tartotta ezt, mert a várak helyreállítását is a történelmi nevelés céljainak rendelte alá, és már a salgói várban is kis múzeum berendezésére gondolt az itt talált leletekből. Ekkor közölte is Dr. Lux Kálmán műegyetemi tanár, a Műemlékek Országos Bizottsága szakértő építészének tervét Salgó helyreállítására. Dornyay Bélának, a Műemlékek Országos Bizottsága levelező tagjának, mint a Magyarországi Kárpátegyesület és az MKE Salgótarjáni Osztálya alelnökének jelentős szerepe volt a salgói vár pusztuló falainak megmentésében, a vár részleges helyreállításában. Az MKE Salgótarjáni Osztálya csúcsteljesítményeként értékelt, 1935-ben fölépült Salgó Menedékház megélénkítette Salgótarján és környéke idegenforgalmát. A fellendülő idegenforgalom és dr. Lux Kálmán építész, restaurátor Salgó vára helyreállításáról ké- 11 Salgó vára a fedett kilátótoronnyal 1940 körül (DBM Képeslapgyűjtemény Ltsz: 81.289.) 11 VADKERTY W. Béla: Baglyaskő sasfészke. A Munka 1932. július 9. - Mozaikszernek, i. m. 7. - JUDIK - STOSZEK 2007. 313. 140
