Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Balogh Zoltán: Dornyay Béla, a salgótarjáni természetvédő
írásunkban Dornyay Béla hagyatékának Salgótarján és környéke természeti értékeiről, környezeti állapotáról összegyűjtött, az ember és a természet viszonyát vizsgáló történeti ökológiai szemléletű munkáit, jegyzeteit kívánjuk feltárni. Forrásanyaga, Salgótarján és vidéke környezetéről tett értékes megfigyelései segítségével természetismeretét, ökológiai tájszemléletét vizsgáljuk. Eszerint vázoljuk a természetjárás meghonosításában és a természetvédelem terén betöltött szerepét. Számba vesszük Salgótarján növény- és állatvilágával kapcsolatos munkásságát, növényfenológiai megfigyeléseit, a népi növényismeret terén végzett úttörő munkáját. A természeti értékek védelmezője „Több, mint 10 évvel ezelőtt: 1923. júl 26-ikán vetett a sors Salgótarjánba. Mint mindenhol, ahol csak eddig megfordultam, — úgy itt is, alighogy megmelegedtem, a város és vidék tanulmányozásához fogtam. Nagyon nehéz volt ez eleinte, mert az éppenséggel nem túl nagy számú bányászati - s földtani irodalmon kívül alig találtam helyi vonatkozású irodalmat. Ez a helyzet mondom nehéz vöt, de egyben csábító is, hogy Salgótarjánnal és szép vidékével - mint tudományos értelemben vett terra incognita-val - behatóbban foglalkozzam...” Tíz éves salgótarjáni tudományos munkásságát számba véve emlékezett így Dornyay. Ökológiai érdeklődése kezdetét egyik önéletrajzában így jellemezte: „a Balaton partján szívtam magamba a szent természet és a magyar táj szeretetét. ” Célkitűzését pedig így jelölte meg: „Minden erőmmel igyekeztem - élethivatásomat - a magyar föld megismerését és megismertetését szolgálni. ” A természet szeretete, tisztelete, megbecsülése, megfigyelése, kutatása és a természeti értékek szerető és féltő gondviselése tükröződik salgótarjáni tartózkodása idején írott munkáiban is. „ A természet igazi önzetlen szeretője csakis jó ember lehet, mert az, aki a szent természetet, a teremtő Isten ezen csodálatraméltó és utolérhetetlen nagyszerű- ségű alkotását megfigyeli, kutatja és ennek következtében megszereti, csakis lelkileg finomult, talpig igaz ember lehet, aki a természet megismeréséből és szeretetéből fakadó megértést, lelki összhangot, a mindennapi életben, az embertársaival való érintkezésben és viselkedésben is alkalmazza és soha rosszá, Isten, embertársai és a szent természet ellen vétővé nem válhatik. ” A magyarok természetszeretetére történelmi példákat is említ, amelyet még ellenségeink is elismertek. Az osztrák krónikák szerint IV. Béla serege, amikor betört Ausztriába és ott mindent feldúlt, csak a virágokat kímélte meg, „mert annyira szerették a természet e bájos gyermekeit. ” A pogány magyarok természetszeretete kultusz, vallás volt, ami a modern, természettudományos műveltségű és gondolkodású magyar emberben öntudatos lelki szükségérzetté finomodott.4 A természetvédelem fontosságának a felismerésében segítette Dornyayt, hogy rózsahegyi tanári munkája idején megismerkedett a természetszeretet és a természetkedvelés, a turisztika eszméjének fő intézményével, a Magyar Kárpát Egyesülettel. A Magyar 4 Dornyay Béla: Mozaikszernek salgótarjáni és salgótarjánvidéki írásaimból DBM Adattár Ltsz: 4482-98. (a továbbiakban: Mozaikszernek) - Dornyay önéletrajza. DBM Adattár Ltsz: 4486-98.- DORNYAY 1925. 26-27. 135
