Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Fodor Miklós Zoltán: Árvizek és patakszabályozás Salgótarjánban
ja is hozzájárult. A Pécskő- patakon átívelő három híd is erősen megrongálódott, a patak medre pedig a Somlyó utcától lefelé mindkét oldalon beomlott.44 A patakok áradata kisebb állatokat, ólakat, fákat, mindenféle tárgyat és törmeléket sodort magával. „Rengeteg állatot, baromfit mentettek meg elszánt névtelen hősök, míg Mikulik Gusztáv hentessegéd és Szép Károly ny. csendőrtiszthelyettes lélekjelenléte, egy híddal együtt bezuhanó tiszthelyettesnét mentett meg a biztos haláltól A borzalmasan szomorú látványt nyújtó piactéren megjelent a polgármester, rendőrtanácsos, tűzoltó és cserkészparancsnokok s megindult a víznek útjában álló sok-sok anyagnak csáklyákkal való eltisztítása. A színház ideiglenes tetőzet alatt álló díszleteinek nagy részét elvitte a víz. A bányatelepi iskolában lévő cserkészcsapat szép felszerelését nagy részben tönkreté- ve, elöntve a Hirsch-gyár és vasút körül magasan a földeket, elhordva Nagy kertésznek a sok gyermekes családapának üvegházát és annak egész tartalmát. ’45 Több ház összeomlott a városban, a vezetékeket a víz teljesen leverte vagy eliszapol- ta.46 A városban időző vándorcirkuszt is majd elvitte az áradás.47 „A város képe ostromállapothoz hasonlított, tengernyi nép, autók, kocsik, katonák, csendőrök, cserkészek futkározása, a rémhírek szájról szájra való továbbítása a nagy pánikot csak fokozta. Míg végre elérte az ár kulminááós pontját s megjött az első hír, csökkent az ár 20 centimétert. Fellélegzettek az emberek s a kétségbeesést a munka váltotta fel s mindenki mentett, amit tudott. A víz apadt, sok családot tönkretéve, piszkos iszapját a szépen induló termésre lerakva, az amúgy is ínséges vidéket újabb szerencsétlenségbe döntve. A kár egyelőre felbecsülhetetlen, különösen nagy rombolást vitt véghez az ár az acélgyárban, ahol egy nagy üzemhelyiséget, a gépházzal együtt betemetett és összerombolt. A mentési munkálatoknál Balhauser István főmérnök, Karattur Antal Kovács Andor mérnökök, és Fékért Róbert művezető vezetésével sok-sok derék munkás buzgólkodott. Mint értesültünk a szerencsétlenül járt két derék munkás temetésén megjelent az acélgyár küldöttsége s koszorút helyeztek a szerencsétlenül járt családapának a ravatalára. A la- pujtői küldöttséget Karattur Antal mérnök, a zagyvarónái küldöttséget Ballhäuser István főmérnök, h. igazgató, a sodronygyár üzemfőnökei vezették. ”48 Fontos kiemelni, hogy a két acélgyári halálos áldozatot nem a patak kiáradása, hanem az azt kiváltó, hegyoldalról a vízmosásokban lezúduló víztömeg romboló hatása okozta. „A város az árvíz után a pusztítás szomorú képét mutatja... Mindnyájunk közös érdeke az utóbbi években gyakrabban előforduló nagy esőzések elleni sikeres védekezés, társadalmi úton kell most segítségére sietni azon szerencsétleneknek, akik ezzel az árvízzel tönkrementek. ’49 44 BARÁTHY István: Tarjáni emlékképek. Emlékeim a Pécskő utcáról I-II. In: Salgótarjáni új almanach II. Szerkesztette: Szvircsek Ferenc. Salgótarján, 2002. (A továbbiakban: BARATHY: Emlékeim...), 173. 45 A Munka. 1926. 05. 30. 46 Nógrádi Hírlap. 1926. 05. 30. 47 Förster Kálmán visszaemlékezései, 114. 48 A Munka. 1926. 05. 30. 49 Uo. 127
