Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Fodor Miklós Zoltán: Árvizek és patakszabályozás Salgótarjánban

ja is hozzájárult. A Pécskő- patakon átívelő három híd is erősen megrongálódott, a pa­tak medre pedig a Somlyó utcától lefelé mindkét oldalon beomlott.44 A patakok áradata kisebb állatokat, ólakat, fákat, mindenféle tárgyat és törmeléket so­dort magával. „Rengeteg állatot, baromfit mentettek meg elszánt névtelen hősök, míg Mikulik Gusztáv hentessegéd és Szép Károly ny. csendőrtiszthelyettes lélekjelenléte, egy híddal együtt bezuhanó tiszthelyettesnét mentett meg a biztos haláltól A borzalmasan szomorú látványt nyújtó piactéren megjelent a polgármester, rendőrtanácsos, tűzoltó és cserkészparancsnokok s megindult a víznek útjában álló sok-sok anyagnak csáklyákkal való eltisztítása. A színház ideiglenes tetőzet alatt álló díszleteinek nagy részét elvitte a víz. A bányatelepi iskolában lévő cserkészcsapat szép felszerelését nagy részben tönkreté- ve, elöntve a Hirsch-gyár és vasút körül magasan a földeket, elhordva Nagy kertésznek a sok gyermekes családapának üvegházát és annak egész tartalmát. ’45 Több ház összeomlott a városban, a vezetékeket a víz teljesen leverte vagy eliszapol- ta.46 A városban időző vándorcirkuszt is majd elvitte az áradás.47 „A város képe ostromállapothoz hasonlított, tengernyi nép, autók, kocsik, katonák, csendőrök, cserkészek futkározása, a rémhírek szájról szájra való továbbítása a nagy pá­nikot csak fokozta. Míg végre elérte az ár kulminááós pontját s megjött az első hír, csök­kent az ár 20 centimétert. Fellélegzettek az emberek s a kétségbeesést a munka váltotta fel s mindenki mentett, amit tudott. A víz apadt, sok családot tönkretéve, piszkos iszapját a szépen induló termésre lerakva, az amúgy is ínséges vidéket újabb szerencsétlenségbe döntve. A kár egyelőre felbecsülhetetlen, különösen nagy rombolást vitt véghez az ár az acél­gyárban, ahol egy nagy üzemhelyiséget, a gépházzal együtt betemetett és összerombolt. A mentési munkálatoknál Balhauser István főmérnök, Karattur Antal Kovács Andor mérnökök, és Fékért Róbert művezető vezetésével sok-sok derék munkás buzgólkodott. Mint értesültünk a szerencsétlenül járt két derék munkás temetésén megjelent az acélgyár küldöttsége s koszorút helyeztek a szerencsétlenül járt családapának a ravatalára. A la- pujtői küldöttséget Karattur Antal mérnök, a zagyvarónái küldöttséget Ballhäuser István főmérnök, h. igazgató, a sodronygyár üzemfőnökei vezették. ”48 Fontos kiemelni, hogy a két acélgyári halálos áldozatot nem a patak kiáradása, ha­nem az azt kiváltó, hegyoldalról a vízmosásokban lezúduló víztömeg romboló hatása okozta. „A város az árvíz után a pusztítás szomorú képét mutatja... Mindnyájunk közös ér­deke az utóbbi években gyakrabban előforduló nagy esőzések elleni sikeres védekezés, társadalmi úton kell most segítségére sietni azon szerencsétleneknek, akik ezzel az árvíz­zel tönkrementek. ’49 44 BARÁTHY István: Tarjáni emlékképek. Emlékeim a Pécskő utcáról I-II. In: Salgótarjáni új almanach II. Szerkesztette: Szvircsek Ferenc. Salgótarján, 2002. (A továbbiakban: BARATHY: Emlékeim...), 173. 45 A Munka. 1926. 05. 30. 46 Nógrádi Hírlap. 1926. 05. 30. 47 Förster Kálmán visszaemlékezései, 114. 48 A Munka. 1926. 05. 30. 49 Uo. 127

Next

/
Thumbnails
Contents