Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Fodor Miklós Zoltán: Árvizek és patakszabályozás Salgótarjánban

Az 1926. május 25-i árvíz a vasöntödétől (tűzhelygyár) délre. (DBM fényképtára, Itsz: 3433)

A Tarján- és Salgó- patakok mederszabályozásánál 100 millió korona anyagi kár keletkezett. Az összes kár felbecsült értéke mintegy 700 millió koronát tett ki. A helyreállításra a kormány 24 000 pengőt folyósított, ami nem érte el a kár összegének felét.50 A városi képviselő testület jegyzőkönyvei árulkodnak arról, hogy az árvizet követő időszakban több árvízkárosulti segély kifizetésére sor került magánszemélyek és vállalatok részére is.51

A munkálatok befejezése

Bár az árvíz okozott károkat a szabályozási munkákban, az addig elkészült betonfalakat és alapjaikat nem bolygatta meg. Az 1926. július 21-i képviselő testület póthitelt szavazott meg a vasúti aluljárók, vasúti átjárók kivitelezéséhez. Az átjárók költségeit egyesítették a patakrendezési költségekkel, az elkészülés érdekében az addigi 2600 millió korona előirányzathoz további 500 millió korona póthitelt engedélyezett a képviselő testület. A rendezésnél előre nem látott többlet kiadások merültek fel. Ennek okai a következők voltak. Jelentékenyen több földmunkát kellett elvégezni szélesebb meder kialakítás miatt. Az előző évi kiásás beomlása és eliszapolódása miatt mélyebb oldalfalalapok váltak szükségessé. A betonfalak alapfalai mélyebbre voltak építendők a teherbíró rétegig, éspedig lépcsősen kialakítva a patak esése miatt. Az eredetileg tervezett vasbetonhi- dak alapjai is jóval nagyobb méretűek lettek. A betonfalak mögött kőszivárgók létesültek a víz tökéletesebb elvezetése és jobb teherbírása céljából. Azon kívül további tervezési50 Salgótarján történelmi kronológiája, 101.

51 MNL NML V. 182. Salgótarján város képviselő testületének iratai.

128