Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Múzeumügy - Boros Ágnes: Múzeumpedagógia a Dornyay Béla Múzeumban
hoz kapcsolódik, segíti a tárgyak mögött rejlő gondolatvilág, történelem és eszme megértését és rögzítését. A nyári táborok a szocializáción túl alkalmasak arra is, hogy egy-egy részfoglalkozást kipróbálhassunk. A kísérleteket ezek után lehet értékelni, átgondolni, vagy újratervezni. így nem csupán az azonnali hasznossága válhat nyilvánvalóvá, hiszen nem csupán gyermekfelügyeletről van szó, hanem érzelem-dús szakmai programjai miatt hosszú távon is javulást, pozitív irányú változást hozhat. Ilyen eredmény például, ha egy gyermek a tábor végén azt jelzi, hogy szívesen részt venne hasonló programon a következő évben is. Ezzel a típusú visszajelzéssel több alkalommal is volt szerencsém találkozni. Az utcán felismernek, rám köszönnek, mosolyognak. Az elégedett gyermek elégedett szülőt és családot is eredményez, azaz növeli a látogatószámot - amiért manapság intenzív harc folyik mindenhol. Ha sikerül olyan lakost, vendéget is bevonzani a múzeumba, aki bevallása szerint még sohasem járt bent, és ő is hasonló véleménnyel távozik, már nyertünk. Mert a múzeumpedagógia célja nem csupán a gyermekek rendszeres múzeumlátogatóvá nevelése, a programok, a tervek nem csupán nekik készülnek. Ahogyan Kodály Zoltán a zenében, a múzeumpedagógia is azt vallja, hogy ha lehet, a gyermek nevelését már születése előtt 9 hónappal meg kell kezdeni. Tehát bátran forduljon a múzeum is a szülők, nagyszülők felé. Hiszen a legfontosabb, mint ahogyan a MOKK 2009-2013-as és eztkövető projektjének mottójában áll, a múzeum mindenkié: „Múzeumok mindenkinek”. Életminőség-javítás A szentendrei Múzeumi Oktatási és Képzési Központ 2013-ban a pedagógusok és a 16+, azaz a középiskolás diákok felé fordult. Az igényeik, kulturális érdeklődésük és szükségleteik kiderítése és a nagyobb múzeumi látogatószám elérése érdekében a „Múzeumok mindenkinek” projekt keretében indított kutatást és rendezett programokat. 2014-ben indított új irányvonala nagy érdeklődéssel fordul a 60+, vagyis az aktív nyugdíjas felé. Mindezt kiegészítve jelenik meg a kutatás egyik pontjaként az életminőség javítás. Itt nem a betegellátásról van szó, hanem arról, hogy bármely életkorú látogatónak hogyan, milyen módszerekkel, programokkal képes a múzeum segíteni. A témában szintén több újságcikk látott már napvilágot. Kopp Mária előadásaiból, hozzáférhető publikációiból a következő idézet segíthet a téma megértésében: „...egyre gyakoribbá vált a személyiségfejlődés torzulása, az anya-gyermek, a korai kötődés zavara, a tágabb családi kapcsolatok elszegényedése, az értékrend válsága, a növekvő krónikus stressz a munkahelyeken, a kiégés és a depresszió. A lelki egészségi problémák miatt növekszik a táppénzes napok száma, a munkaképtelenség...” Mit tehetünk a lelki egészség javítása érdekében? A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet által kiadott közleménye szerint segíthet: 1. az érzelmileg stabil gyermekkor 2. iskolázottsági szint mértéke 3. megfelelő közlekedés, a környezet kialakítása 4. teljes és diszkriminációmentes foglalkoztatás 5. teljes körű egészségügyi ellátottság 6. sikeres öregedés, generációk közötti jobb együttműködés 7. társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, mindenki számára elérhető lehetőség a tanulásra 8. erős kulturális és társadalmi azonosságtudat 328
