Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni levéleszközös telep Legénd-Rovnyán

2.2. Távolsági (extralokális) nyersanyagok

A 100 km-nél messzebbről származó nyersanyagféleségeket soroltuk ebbe a csoportba.

■ A távolsági nyersanyagok közül az öt kvarcporfír (felzites-sávos riolit, metariolit) lelet fordul elő (aránya a leletegyüttesen belül 0,51%). A kőzet a magyar paleolitikum talán legjellegzetesebb nyersanyaga27, amely nemcsak a Szeleden kultúra lelőhelyein, hanem a Micoquien-Bábonyien kultúrkörbe sorolt településeken is jelentős szerephez jutott28. Elsődleges geológiai előfordulása a lelőhelytől mintegy 100 km-re, a Bükk-hegység keleti oldalán, Bükkszentlászló környékén, a Kaán Károly-forrás völgyében2^^ a Hideg-víz völgyében30 ismert. Néhány évvel ezelőtt a cserháti régészeti lelőhelyekről származó leleteken elvégzett PGAA vizsgálatok31 igazolták a bükki geológiai minták kémiai összetételével való azonosságot. Három paleolitikus eszköz mellett két nyersanyagdarab is előfordul a leletegyüttesben, teljességgel hiányzik viszont a debitázs-anyag ami elég szokatlan a cserháti „kvarcporfíros” lelőhelyek esetén; ez a körülmény mindenképpen hangsúlyozza a lelőhely sajátos jellegét.

■ Szintén öt (0,51 %) obszidián található a leletanyagban, valamennyi a Délkelet-Szlo- vákiából származó áttetsző-átlátszó, „kárpáti 1” típus32. Egy mikropenge (lamella), egy szilánk és két mikropenge-magkő ismert a leletegyüttesből, amelyek tipológia- ilag a fiatalabb őskori leletanyaghoz kapcsolhatók. Ugyanerre utal a darabok friss, üde, patinátlan felszíne is. Egy nyersanyagdarab felszíne azonban matt, töredezett, így nem zárható ki, hogy a paleolitikus anyaghoz kapcsolódik. A közeli Legénd- Káldy-tanya lelőhely micoquien-bábonyien jellegű lelőhelyen33, az obszidián egy igen kis területen, mintegy koncentrációban fordult elő a felszíni gyűjtések szerint. A leletanyag érdekessége, hogy megtaláljuk a „kárpáti 1” típus mellett a szürke „kárpáti 2E (Mád-Erdőbénye)” és fekete „kárpáti 2T (Tolcsva)” típusokat, illetve egy levélkaparó a nagyon ritkának számító mahagóni obszidiánból készült34.

■ Északi vagy erratikus tűzkőként) határoztuk meg hat lelet (0,62 %) nyersanyagát. A tömör, kagylós törésű kőzet krétakori mészkőben, gumók, gömbök formájában fordul elő35 36. Felszínét régészeti környezetben gyakran borítja fehér patina, emiatt pontos származási helyük beazonosítása lehetetlen. Nagy valószínűséggel Lengyelország területéről, Pomeránia vagy Szilézia környékéről, mintegy 400-450 km távolságról kerülhettek a lelőhelyre30. A régészeti leletek között eszköz ebből a nyersanyagból sem fordul elő: egy nagyobb szilánk mellett öt magkőpreparációs szilánk készült tűzkőből.

27 VÉRTES-TÓTH 1963; T. DOBOSI 1978, 10.; T. BÍRÓ 1984, 46.

28 RINGER 1983, 58-60.

29 SIMÁN 1986

30 TÓTH 2011

31 MARKÓ et al 2003, 297-314; KASZTOVSZKY et al 2008.

32 T. BÍRÓ 1981, 194; 1984, 47.

33 MARKÓ-PÉNTEK 2003-2004

34 MARKÓ-PÉNTEK 2003-2004.

35 T. DOBOSI 1978, 12-14.

36 T. DOBOSI 1978, 12-14; T. BÍRÓ 1984, 51-52.

27