Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni levéleszközös telep Legénd-Rovnyán
2.3. Ismeretlen eredetű nyersanyagok Az ebbe a csoportba sorolt nyersanyagféleségek a Simán Katalin féle meghatározás alapján vélhetően regionális (mezolokális) nyersanyagnak minősülnek. Az „ismeretlen” kifejezéssel csupán azt a tényt kívánjuk kihangsúlyozni, hogy a nyersanyagok forrása többnyire bizonytalan, nem egyértelmű. ■ Egy szilánkmagkő esetén felmerült a szürkés-fehér sávos nyersanyag esetleges börzsönyi származása. Már a Hont-Csitár37 és Hont-Babat38 lelőhelyek leletanyagában található néhány hidrokvarcit, ill. limnokvarcit darab kapcsán felmerült a kétség a cserháti eredetűket illetően. Jelenlegi ismereteink alapján azonban a Börzsönyhegység területén nincsen elsődleges geológiai forrása ezeknek a hidrotermális nyersanyagoknak. Szlovákia területén a legközelebbi limnokvarcit előfordulás a Ziar-medencében a Garam (Hron) folyó mellett, Stará Kremniéka, Lutíla, Slaská települések környékén található. Ezeket a limnokvarcitokat a növénymaradványok és pollenek jellemzik. Az igen változatos, leggyakrabban világos, fehér és a szürkésfeketétől a feketéig terjedő színárnyalatokban jelentkező középső miocén (szarmata) kőzetből készült régészeti leletek intenzíven patinásodnak. A nyersanyagot nem csak helyben használták fel, a Garam folyó hordalékával jóval délebbre is elkerülhetett39. A lelőhelyen található börzsönyi, ill. szlovákiai „import” limnokvarcit kérdése egyelőre megoldatlan, kőzettani vizsgálatokra lenne szükség az eredet pontos megállapításához. A szlovákiai limnokvarcit előfordulás helyszíne légvonalban mintegy 40 km távolságra van Hont településtől. Érdekes azonban megemlíteni, hogy két, régészeti feltárásból származó neolitikus pattintott kőegyüttesben is előfordul a Garam-völgyi limnokvarcit változat. A lengyeli kultúrába sorolt Csesztve- Stalák lelőhely40 és a zselízi kultúrába sorolt Szécsény-Ültetés lelőhely anyagában is41. ■ Néhány szilánk, ill. nyersanyagdarab esetén felmerült a kőzet esetleges mátrai eredete. Ez a nyersanyag sárgás-fehér, sárgás-barna sávos, márványos, mozaikos jellegű, amely tudomásunk szerint a Cserhát hegységben ugyancsak hiányzik. Ennek a színváltozatnak számos példánya található a Legénd-Káldy-tanya lelőhelykomplexum micoquien-bábonyien jellegű publikált leletanyagában42 továbbá a nemrégiben lokalizált Szécsénke-Berecz-oldal lelőhelykomplexum számos koncentrációjában is. ■ Nem ismerjük pontosan a 13 darab (1,34%) radiolarit nyersanyagának származási helyét. Szerves eredetű jurakori kovakőzet, kovavázú szervezetek (diatomák, radi- oláriák, kovaszivacsok) vázrészeiből halmozódik fel, feltehetően többszöri oldódás és kicsapódás után. Általában karbonát kőzetekbe beágyazva, kisebb-nagyobb gumók alakjában jelenik meg43. A Börzsöny K-i oldalán a „Nagyoroszi Formáció’’-ból 37 ZANDLER 2010 38 ZANDLER 2012a 39 KAMINSKÁ 2001 40 T. BÍRÓ 1998, 57 41 T. BÍRÓ 1998, 45 42 MARKÓ-PÉNTEK 2003-2004, 166. 43 T. DOBOSI 1978, 12; T. BÍRÓ 1984, 48-49. 28
