Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni levéleszközös telep Legénd-Rovnyán

a limnokvarcittól, de a kisebb, és különösen az erősen patinás darabok esetében ez nem volt lehetséges, így az ezekre a nyersanyagokra vonatkozó százalékos adatok így jelzésértékűek. Ilyen intenzív, nagyarányú kovakavics felhasználás a Cserhát hegy­ségben nem általános. Kovakavics felhasználásra vonatkozólag néhány példa (a zá­rójelbe tett számok a kovakavics eszközök százalékos arányát fejezik ki): Szécsénke- Kis-Ferenc-hegy16 17 (31,09 %), Becske-Júlia-major (26,58 %) , két publikálatlan anyag­ban Legénd-Káldy-tanya #5 (61,54 %) és Legénd-Hosszú-földek (26,09 %). A kovaka­vics nyersanyaggal kapcsolatban mindenképpen megemlítendő az ún. num- muliteszes kovakavics jelenléte, amelynek mind geológiai mind régészeti anyagban történő előfordulására a Cserhát hegységben nagyszámú példát ismerünk18. ■ A 19 darab (1,95 %) nyersanyaga kvarcit kavics. A két paleolitikus eszköz mellett elég magas a debitázs-anyag (7 szilánk, 10 nyersanyagdarab) aránya. A leletanyag­ban egy sárgás-világos-barna, tört fényű és egy zavaros tejfehér színárnyalatú vál­tozata fordul elő. Kvarcit kavics felhasználásra a legközelebbi példák: Szécsénke- Kis-Ferenc-hegy19, Becske-Júlia-major20, valamint a publikálatlan Legénd-Káldy- tanya #5 lelőhely. A Cserhát hegység területén elsősorban az idősebb, középső paleolitikus jellegű lelőhelyek anyagában fordul elő21. Néhány felső paleolitikus, el­sősorban gravettien lelőhely anyagában is előfordul azonban, így a publikálatlan Csővár-Arany-hegy #5 és Legénd-Hosszú-földek lelőhelyeken. A kvarcit eszközök spektruma viszonylag szűk, többnyire különböző kaparókat, fogazott eszközöket ill. bifaciális késeket tartalmaz. K. Valoch a kvarcit kavicsot számos morvaországi és szlovákiai Szeletien lelőhelyek „kísérő iparának“ (Begleitindustrie) jellegzetes nyersanyagaként említi22. ■ A vulkánikus eredetű, finomszemcsés és viszonylag jól pattintható andezit két lelet, egy szilánk és egy nyersanyagdarab nyersanyagaként fordul elő (0,21 %). Hasonló tulajdon­ságú andezit található a Galgagyörktől északkeletre húzódó Megyerke-völgy bányáiban23, illetve a Noszky Jenő leírása alapján tett személyes terepbejárásaink ta­pasztalata szerint az Alsótold-Bableves csárda fölötti platón24. Igen nagyarányú az an­dezit felhasználása Galgagyörk-Csonkás-hegy lelőhelyen. A felszíni gyűjtésből szárma­zó régészeti anyagban egyéb megmunkált darabok mellett egy nagyméretű szakóca is található andezitből. Ez az eszköz megmunkálásával emlékeztet a micoquien- bábonyien jellegű eszközökre25. Megtalálható a vanyarci típusú, a morvaországi archa­ikus Szeletien kultúrára emlékeztető iparban is26. 16 PÉNTEK-ZANDLER 2013, 39. 17 PÉNTEK-ZANDLER kéziratban 18 MARKÓ-KÁZMÉR 2004, 53-56. 19 PÉNTEK-ZANDLER 2013, 39. 20 PÉNTEK-ZANDLER kéziratban 21 MARKÓ 2009, 109; 2012, 26-27. 22 VALOCH 1955, 28-32. 23 SZENTES 1943, 8. 24 NOSZKY 1914, 314-317. 25 MARKÓ 2004 26 MARKÓ 2012 26

Next

/
Thumbnails
Contents