Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni levéleszközös telep Legénd-Rovnyán

rai vagy esetleg szlovákiai eredetű limnoszilicit változatokat. Minden bizonnyal ugyanebbe a csoportba tartozik a kárpáti radiolarit is. A távolsági (extralokális) csoportot alkotják a 100 km-nél messzebbről származó nyersanyagféleségek. Ide sorolható a kvarc- porfír, az obszidián és valamennyi tűzkőféleség (1. táblázat).

2.1. Helyi (lokális) eredetűnek tekinthető nyersanyagok

A helyi nyersanyagok közül, amelyek a lelőhely körüli legfeljebb 25 km sugarú körből gyűjthetőek, négy kőzet fordul elő a leletegyüttesben. A telephez legközelebb eső potenciális nyersanyagforrás a Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy (1. ábra 3.) paleolitikus lelőhely, ahol a településfolt délnyugati sarkában egy mintegy 50x50 méter kiterjedésű kavicságy található. A kavicságy geológiai kora „felső-oligocén katti emelet”10, amely az új nevezéktanban „Budafoki Homok Formáció’’11, vagy „Pétervásárai Homokkő”* 12 13. A kavicságy összetételében a kvarcit kavicsok dominálnak, de igen nagy mennyiségben megtalálhatóak a különböző kovakavicsok (nummuliteszes kovakavicsok islá), valamennyi radiolarit kavics és hidrotermális eredetű görgetegek is. Személyes terepbejárásaink tapasztalatai alapján további potenciális nyersanyag-lelőhelyek kovakavics, kvarcit kavics és radiolarit kavics vonatkozásában Legénd tt25 (Alsópetény Kő-hegy délkeleti lába), Nógrádsáp-Peres, illetve Nézsa-Parlag-dűlő.

■ Jelentős a 756 darab limnokvarcit lelet dominanciája (77,78 %). A régészeti leletanyag szinte csak cserháti változatot tartalmaz. A Cserhát-hegységben jelenleg két makroszkóposán többé-kevésbé könnyen elkülöníthető hidro-, illetve limnokvarcit változatot ismerünk. Az első változatnak a lelőhelytől légvonalban mintegy 20 km- re, Püspökhatvan és Galgagyörk térségében ismert az elsődleges előfordulása. Püspökhatvan térségében az Öregszőlők határrészen felszínre törő limnokvarcit padokról van tudomásunk, amelyekre először a felső paleolitikus lelőhely ásatása kapcsán figyeltek fel14.

Az Ácsa és Püspökhatvan határán található kőbányában és a Galgagyörk melletti Ecskend kőfejtőjében többnyire hólyagüreges andezitbe települt nagyméretű tömbök, gumók formájában fordul elő. Ennek a változatnak a színe frissen kékes-szürke, sárgás-barna és ezek árnyalatai, többnyire sok zárványt, növényi maradványokat tartalmaz. Egy másik lehetséges forrása lehet a légvonalban ugyancsak mintegy 15 km-re eső, Bér és Buják települések között található Körtefa-tábla, ill. Rózsás-tető környéke, ahol megfigyelésünk szerint a limnokvarcit 8-10 cm vastag rétegestáblás megjelenésű15. Ez a változat a Galga-völgyi változatnál homogénebb, nem tartalmaz olyan sok zárványt.

■ A166 darab kovakavics lelet aránya 17,08 %. A megmunkált paleolitikus darabok között a 22 eszköz csaknem az összes eszköz felét teszi ki. A 20 mm-nél nagyobb szilánkok és az eszközök esetében hozzávetőlegesen sikerült elhatárolni a kovakavicsot

" HÁMOR 1985, 40-46.

12 KORPÁS (szerk) 1988, 64-66.

13 MARKÓ-KÁZMÉR 2004.

14 CS. BALOGH-T. DOBOSI 1995

15 MARKÓ 2005, 54.

25