Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Művészettörténet - Shah Gabriella: A balassagyarmati görögkeleti templom ikonosztázionja
XXXVII. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2013 MŰVÉSZETTÖRTÉNET A BALASSAGYARMATI GÖRÖGKELETI TEMPLOM IKONOSZTÁZIONJA SHAH GABRIELLA A balassagyarmati görögkeleti közösség történetét Hausel Sándor dolgozta fel.12000- ben megjelent írásában részletesen végigkíséri az 1730-as évektől a Nógrád megyébe betelepült, többnyire macedón származású ortodox népesség és az általuk 1785-ban épített templom történetét. Tanulmánya történeti jellegű, ezért nem volt célja, hogy a templom berendezését, az ikonosztáziont és az ikonokat bemutassa. Jelen írásom az ikonok művészettörténeti és dogmatikai értelmezését állítja középpontba. A bevezetésben egy rövid áttekintést nyújtok a Balkánról Balassagyarmatra érkezett telepesek történetéről. Nógrád megyében a 18. században legnagyobb számban Balassagyarmaton és Losoncon, kisebb számban Szécsényben és Füleken éltek a kereskedői tevékenységet folytató görögök1 2. Ennek megfelelően Balassagyarmaton alakult meg a megye egyetlen ortodox anyaegyháza. A görögök megjelenésének pontos dátuma nem ismert. Az első írásos nyomuk 1737-ből származik. Balassagyarmat lakossága az 1750-es években másfélezer körül mozgott, ez idő tájt kezdődött el az újratelepítés óta immár félévszázados balassagyarmati társadalom feltöltődése új elemekkel, akik között német, zsidó s görög iparosok és kereskedők voltak.3 Ekkor teljesedett ki a 18. századi város felekezeteinek a száma négyre (római katolikus, evangélikus, zsidó, görögkeleti]. A görögök megjelenésének pontos dátuma nem ismert, az első adat 1737-ből való. Arra sincs pontos adat, hogy mikor alakult meg a gyarmati görögkeleti egyházközség, de biztos, hogy 1776-ban már mint létezőről van szó, mégpedig mint anyaegyházról öt filiával, mely a budai görögkeleti püspökséghez tartozott. Jelentősége azonban nagy, mert Nógrád megye egyetlen anyaegyháza és egyetlen temploma Balassagyarmaton működött.4 Az 1770-es években készült összeírások alapján 25 családfő közül húsznak a származási helye Macedonia, egynek-egynek Albánia, illetve Szlavónia, háromnak Magyar- ország.5 II. József türelmi rendelete előtt templomuk még nem volt, az istentiszteleteket imaházban tartották. E rendelet a görög kereskedők kiváltságait megerősítette, megengedte azt 1 Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség; Balassagyarmat, Magánkiadás 2000. 2 Ahogy a magyarországi görög elnevezés több balkáni nemzetiséget takar, úgy a balassagyarmatiak esetében is különböző nemzetiségűek voltak jelen, akiket azonban közös vallásuk kötött össze, (forrás: Hausel) Hausel Sándor tehát a nemzetiséget illetően a görög elnevezést gyűjtőfogalomként kezeli. 3 Hausel 3. p. 4 Hausel 16. p. 5 Hausel 14.p. 221
