Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Művészettörténet - Shah Gabriella: A balassagyarmati görögkeleti templom ikonosztázionja

is, hogy ha egy helyen több mint 100 nem katolikus család lakik jó gazdasági körülmények között, építhessenek templomot és iskolát, valamint tarthatnak papot. Ezzel a rendelettel több görög kolónia vágya teljesülhetett. Azt is kimondta, hogy templom nem építhető utcafrontra, és nem lehet díszes kivitelezésű. A görög ortodoxok teljes egyenjogúságot csak ü. Li- pót 1790. évi dekrétuma után kaptak, s ez engedélyezte vallásuk szabad gyakorlását is. „A türelmi rendelethez fűzött záradék engedélyezte ugyan a nem katolikus hívőknek is a tempb- mok építésé, de számos megszorítással A tempbmokat torony és harang nélkül építhették és igazodniuk kellett a birodabmban uralkodó építészeti stílushoz is. ”6

A Helytartótanács 1785. április 11-én engedélyezte a templom építését Balassagyarmaton, minden bizonnyal tekintettel arra is, hogy a filiák száma hétre növekedett. A templom a város akkori központjában, a főutca közepén állt. „Istenanya születése” tiszteletére szentelték fel, és 120 évig szolgálta a gyarmati és környékbeli görög közösséget. A templom alaprajza, méretei nem ismeretesek. A templomépítés két helyi mozgatója

Garba János és Popovics György volt. Az egyházközség 1793-ban állapodott meg egy egri fafaragóval, Jankovicz Miklóssal az iko- nosztáz elkészítéséről.7

Jankovicz Miklós (1750 k.-1817 k.) a magyarországi késő barokk faszobrászat egyik legnagyobb mestere, hatása „az egész XIX. századi hazai ortodox enteriőr művészetben kimutatható. A XVI. Lajos a copf stílus elemeit és az ikonosztáz építés hagyományait eggyé forrasztotta. ”8 Naxosz szigetén született, és „a török hódítók előrenyomulása következtében menekülhetett el családja Naxosz - szigetéről talán azonnal a Szerémségbe.”9 1789-ben költözött a Szerémségből Egerbe, valószínűleg az épülő görög templomok díszítése kapcsán felmerülő munkalehetőségek miatt. „Nem tudjuk, hol sajátította el a fafaragó mesterséget. Stílusa, motívumkincse arra enged következtetni, hogy az osztrák-magyar klas- szicizáb későbarokk stílus jegyében érett művésszé.”10 Egri műhelyében faragta az egri, a miskolci és a pesti ikonosztázt, s va0123 4m

A templom ikonosztáza

6 Olbert Mariann: A magyarországi görög diaszpóra három legjelentősebb temploma és ikonosztáza: az egri, a miskolci és a budapesti In: Görög örökség - A görög ortodox diaszpóra Magyarországon; Bp: BTM 2009 105.p. (http://greekfoundation.hu/new/attachments/071_Gorog_Orokseg.pd0

7 Hausef 17. p.

8 u.o. Olbert

9 Nagy Márta: Ortodox ikonosztázionok Magyarországon; Magánkiadás 1994. 50. p.

10 Nagy 52. p.

222