Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Bódi Györgyné: Újságolvasó salgótarjániak
Vasárnapi KönyvVasárnapi Könyv 12 Nemzeti Sport 1 Nemzeti Sport 36 Hétfői NaplóHétfői Napló 4 Antenna 1 Antenna Esti KurírEsti Kurír 4 Kolazantinus Újság Kolazantinus Újság 1 ReggelReggel 2 Magyar RendőrMagyar Rendőr 1 Az OjságAz Ojság 1 Szalézi Értesítő 1 Szalézi Értesítő 1 Új LapÚj Lap 1 Magyar Cserkész " Magyar Cserkész 26 ZászlónkZászlónk 6 Ifjús Polgárok Lapja “ Ifjú Polgárok Lapja 9 Boldog IfjúságBoldog Ifjúság 2 TündérvásárTündérvásár 4 Természetesen, bár az Egri Endre által végzett felmérés nem tekinthető teljes, reprezentatív felmérésnek az egykori Salgótarján társadalmát és újságolvasási szokásait illetően, mégis izgalmas sokat mondó, elgondolkoztató. Sajátos jelenség, hogy abban a városban, ahol a bánya- és ipari munkásság aránya meghatározó volt, nem szerepelt a Népszava, mint a korabeli munkásság újságja, 1905-től napilapja. Példányszáma 8.000 és 30.000 között mozgott, viszont tudjuk azt is, hogy a sajtótörvény szigorítása miatt többször betiltották országosan is kolportázs jogát. A laphoz így utcai vásárlással igen nehéz volt hozzájutni, a szervezett munkásság szakszervezetei, munkásotthonai a hatalom szigorú ellenőrzése mellett működtek, oda mégis eljuthatott a lap s lehettek előfizetői is. Természetesen azt is látnunk kell, hogy a polgári iskola tanulóinak családi gyökerei zömében a korabeli középosztály alsó harmadába nyúltak. Az is lehetséges, hogy a szerző a keresztény, nemzed gondolat jegyében megfogalmazott elvárásai miatt nem is kérdezett rá a Népszava olvasottságára. A különböző terekben olvasott sajtótermékek kérdése felveti azt a nagyon fontos kérdést is, hogy milyen volt azon lapok olvasottsága, népszerűsége, amelyek a széles értelemben vett kultúra, a tudomány, a művelődés, a művészetek tekintetében voltak vonzóak az olvasók számára. A következő rövid lapismertetés azt mutatja, hogy ezek a heti217
