Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Szabóné Tősér Anett: Út a salgótarjáni ferences rendházból a recski kényszermunkatáborig

körbevették a zárdát, az atyákat igazoltatták, majd Péter atyát civil ruhába kényszerítették és elhurcolták.36 A hatvani História Domus a következőképpen írja le az eseményeket: „Augusztus 12-én hajnalban a ház vezetője nagy zajra ébredt fel Kérdésére: „Rendőrség, razzia” - választ kapott. Eredménye: P. Richter Regalút Pétert civil ruhába öltözve „pár órára” elvitték. Ez hajnali 1/2 3-kor történt. Délig semmi hír nem érkezett, felkeresve a rendőrség vezetőjét, aki a dologról nem tudott semmit. Napok múlva tudtuk meg, hogy egyenesen Budapestre, a Markó utcai fogházba szállították egy salgótarjáni ügyből kifolyólag. ”37

Az atyát a kézbesítési ívek alapján augusztus 12-én vette át az államügyészség, mint rabot.38 39 Az 1949. áü. 80014/1. sz. vádirat tanúsága szerint az 1949. augusztus 12-től előzetes letartóztatásban lévő Richter Pétert a Btk. 171. §-a39 alapján az 1946. VII. te. 4. §. 2. bekezdésbe40 ütköző bűntett elkövetésével vádolták. Ismét felsorolják az 1949. március 5-i hittanórán elhangzott mondatokat, amelyeket alkalmasaknak találtak az államrend elleni uszításra. A vádiratban puszta hazugságnak ítélik azt, hogy az országban bármilyen formában egyházüldözés folyna, vagy vallási meggyőződése alapján bélyegeznének, ítélnének el bárkit is41 (ma világos - sőt valószínűleg akkoriban is az volt -, hogy pontosan ez történt ebben az időben).

Augusztus 21-én az atyák is kaptak hírt egykori rendháztagjukról, miszerint a Markó utcai fogházban raboskodik. Szeptember 22-én a házfőnök Budapestre utazott a kitűzött tárgyalásra, de azt a tanúk (azok a tanulók, akiktől a vallomásokat felvették) távolmaradása miatt elnapolták. Ekkor már Péter atya a Pestvidéki Törvényszék fogházában, Budán töltötte napjait. A házfőnök atya elmondása szerint megrázó élmény volt a mindig vidám Péter atyát vasra verve látni. Egészségi állapota azonban kielégítőnek tűnt a házfőnöknek.42

November 3-án új tárgyalást tartottak. A Budapesti Büntetőtörvényszék első fokon 1 év 6 hónap (18 hónap) börtönbüntetésre ítélte, melyet másodfokon 3 évre emelt 1950.

36 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1949. aug. 11.

37 MFL História Domus Hatvan, 1946-1949. 1949. aug.

38 ÁBTL 3.1.9-V-23855. 31. Kézbesítési ív.

39 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről VI. fejezet. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatás. „171. § A ki valamely gyülekezeten nyilvánosan, szóval, vagy a ki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállítása által bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhi, ha a bűntett vagy vétség elkövettetett: mint felbujtó büntetendő. Ha pedig a felhívás eredménytelen maradi - a mennyiben az a jelen törvény külön rendeletéi alá nem esik: két évig terjedhető államfogházzal, és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő."

40 1946. évi VII. törvény a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről. „4. § (1) Vétséget követ el, aki két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt vagy való tényt olyan módon állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott államrend vagy köztársaság iránt megvetést keltsen vagy nemzetközi megbecsülését csorbítsa. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény bűntett, ha azt az 1878. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) 171. §-ának első bekezdésében megjelölt módon követték el.’’ [...]

41 ÁBTL 3.1.9-V-23855. 67. 1949. áü. 80014/1. sz. Vádirat. Bp„ 1949. aug. 3.

42 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1949. aug. 21., szept. 22.

206