Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Szabóné Tősér Anett: Út a salgótarjáni ferences rendházból a recski kényszermunkatáborig

es végeredménnyel a Ferences Ifjúság javára. A másnapi farsangi mulatságot Péter atya rendezte meg a fiataloknak. A Kultúrház fejlesztése során a rendház egy megafonnal fel­szerelt gramofont vásárolt 1,450 ft-ért. Ennek árát Péter atya úgy kívánta összeszedni, hogy január 25-én a Ferences Gárda és Ferences Ifjúság közreműködésével szórakozta­tó műsort szervezett, melyet a Kultúrházban összegyűlt közönségnek adtak elő. Az elő­adás szép anyagi sikerrel zárult.17 Tavasszal ismét szentkúti zarándoklatra ment a Ferences Gárdával, majd két nap múlva, április 22-én a kommunista párt gyűlésén újabb támadást intéztek ellene, és ki­mondták, hogy „nem csinálunk belőle mártírt”, bármennyire kihívóan viselkedik.18 Májusban, pünkösdkor avatták a Ferences Ifjúság tagjait. A 10-14 év közötti, feren­ces szerzetesi ruhához hasonló egyenruhába (barna nadrág vagy szoknya, fehér blúz, nyakkendő, barna bocskai sapka és ferences jelvény) öltözött fiatalok hittételéhez - me­lyet Krisztus és a ferences szellemben való kitartás mellett tettek -, Péter atya közremű­ködése nagyban hozzájárult, hiszen a város fiatalságának erkölcsi nevelését mindig a szívén viselte. Ennek az egyházi ünnepi rendezvénynek az lett a következménye, hogy az acélgyári iskolát felkeresték a kommunista párt képviselői, majd elkérték a Ferences Ifjúság névsorát. Ennek okán a pünkösdi bemutatón nem jelentek meg az egyházközös­ség kulturális szakosztályában működő gárda tagjai, mert előzőleg az Acélgyári Üzemi Bizottság megfenyegette őket, miszerint akár a munkájukat is elveszíthetik. így helyet­tük a Ferences Ifjúság adott műsort az ünnepségen.19 A tanév vége felé az acélgyári iskolában rendezett szülői értekezleten már az iskolák államosítása volt a fő téma. A kommunista párt megbízottai Péter atyát másfél órán ke­resztül próbálták meggyőzni arról, hogy oszlassa fel a Ferences Ifjúságot. Ennek fő cél­ja az lett volna, hogy a fiatalokat elvonva az egyházi szellemben való szabadidő eltölté­sétől, az úttörők közé kényszerítsék be. A megbeszélés Péter atya és a pártmegbízottak között eredménytelenül zárult. A párt a szülőket is igyekezett nyomás alatt tartani, ne­kik munkahelyük elvesztését helyezték kilátásba, ha gyermekeiket továbbra is a Feren­ces Ifjúság kötelékében hagyják (Péter atya egyik növendékének édesapját valóban el is bocsátották emiatt, de júniusban visszavették).20 Az atya a vészjósló politikai helyzetben sem hagyta magára fiatal növendékeit: az acélgyári iskola egy csoportját Budapestre, egy leánycsoportot pedig Szentkútra vitt kirándulni a nyári szünetben. Az új tanévben a Hamupipőke című mesejátékot tanította be a gyermekeknek, és az előadások egy egész héten át kerültek bemuta­tásra. Ez volt az utolsó eseménysorozat, amelyet az atya a Kultúrházban rendezhe­tett, mert november 16-án az iskola igazgatója közölte vele, hogy a gyermekeket nem szerepeltetheti többet ott. Az utolsó, békében eltöltött szenteste előtt, december 19-én növendékei még rendez­tek egy „karácsonyfaünnepélyt”.21 1948. december 26-án letartóztatták Mindszenty József hercegprímást, ezzel meg­kezdődött a magyarországi egyházak legnehezebb időszaka. 17 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1948. jan. 19., jan. 24., jan. 25. 18 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1948. ápr. 20., ápr. 22. 19 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1948. máj. 16., máj. 19., máj. 20., máj. 22. 20 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1948. máj. 28., jún. 11. 21 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1948. júl 10., júL 20., nov. 7., nov. 16., dec. 19. 203

Next

/
Thumbnails
Contents