Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Szabóné Tősér Anett: Út a salgótarjáni ferences rendházból a recski kényszermunkatáborig
1949. január 1-jén a következő baljós hangulatú bejegyzés olvasható a História Domusban: „Minden Újév bizonytalanságot hordoz méhében. A ma kezdődő ujesztendő a jelek szerint igen súlyos terheket, talán börtönt, vagy intemálótábort fog számunkra eredményezni. Legyen meg az isten legszentebb akarata. ”22 Péter atya számára valóban beteljesedett ez a gondolat, mindkét büntetőhelyet megjárta a közel 4 évig tartó kálváriája során. 1949 tavaszán kezdődik el rabságához vezető útja. Március 29-én az acélgyári iskola 8. c. fiúosztályában délelőtt 10 és délután 16 óra között a párt kiküldöttei és az ÁVH nyomozói kihallgatást rendeztek.23 24 A felvett vallomások 5 tanútól származtak. A gyermekek valószínűleg meg lettek félemlítve, és a vallomások szövegét a nyomozók sugallták nekik. Mind az 5 vallomás szinte szó szerint megegyezik, a kifejezések, mondatok összefűzése teljesen azonos. Ezekben a vallomásokban az olvasható, hogy az atya március 5-én 12 és 13 óra között tartott hittanórája elején 2 tanulót kiküldött az osztályból, mert beszélgettek és a hittanfüzetüket is otthon hagyták. Majd haragosan olyanokat mondott a gyermekek előtt, miszerint: „Nem kötelező hittant tanulni, aki akar, kimehet. [...] Jó a katholikus egyháznak, hogy üldözik Magyarországon. A papokat fel kellene akasztani s legelőször is engem. Már alig várom, hogy a tempbmokat lerombolják akkor majd belátná a dolgozó nép, mikor véres verijtékével újra építené azokat, hogy mit jelent a templom és a vallás s hogy mennyire fontos a katholikus hit. [...] Nem sokára mártírok lesznek a papok és én is szeretnék ilyen mártír lenni. A tempbmokat rövidesen lefogják rombolni, azonban ugyan azok, akik bbontották, sírva fel is fogják azokat építeni.A gyermek tanúk állítása szerint máskor is tett burkolt megjegyzéseket, de arra egyikőjük sem emlékezett, hogy ezek hogyan hangzottak. Az egyik vallomás szerint ezekből következtetni lehetett az atya „reakciós jobboldali magatartására”. Egy vallomás tér el kissé a többiekétől, abban 3 kiküldött tanulóról esik szó, de a harmadik nevét nem mondta a diák, állítása szerint arra nem emlékezett.25 A felvett „vallomások” mellé készült egy jelentés is 1949. március 30-i dátummal, melyben összefoglalják a tanulóktól hallottakat, illetve tartalmazza, hogy a jelentés írója kapcsolatba lépett az iskola igazgatójával annak érdekében, hogy az atyától megvonják az iskolai hitoktatás jogát. Az üzemi pártszervezet vezetőségének is felhívták a figyelmét, hogy a pedagógus szakszervezet útján az igazgatón vagy a szülői munkaközösségen keresztül távolítsák el őt az iskolából.26 A felvett jegyzőkönyveket Balassagyarmatra, a megyei politikai rendőrségre vitték. A helyzetre való tekintettel a rendházban élő atyák úgy látták jónak, ha Péter atya egy időre eltávozik, nehogy letartóztassák. Április 13-án, a választások miatt létrejött nyu- godtabb időszakban tért vissza27 (a március 29. és április 13. közötti tartózkodási helyére nem utaltak). 1949. április 7-én az ÁVH 154.057/1949. sz. központi utasítása szerint a vallomásokat is tartalmazó jegyzőkönyv alapján Péter atya iratait őrizetbe vétel foganatosítása nél22 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1949. jan. 1. 23 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1949. márc. 29. 24 ÁBTL 3.1.9-V-23855. 26. 15.461/1949. 26. Jelentés. Salgótarján, 1949. márc. 30. 25 ÁBTL 3.1.9-V-23855. 48. Salgótarján, 1949. márc. 29. 26 ÁBTL 3.1.9-V-23855. 26. 15.461/1949. Jelentés. Salgótarján, 1949. márc. 30. 27 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1949. márc. 31., ápr. 13. 204
