Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Szabóné Tősér Anett: Út a salgótarjáni ferences rendházból a recski kényszermunkatáborig

Szécsényben,9 majd 1945 márciusában Salgótarjánba helyezték kisegítőként,10 11 és a városban maradt egészen 1949 augusztusáig.

Salgótarjánban leginkább hitoktatóként végezte munkáját az acélgyári iskolában, de az iskolai hittanórákon kívül is fontos szerepet játszott a helyi ifjúság hitéletében, szabadidejének eltöltésében. Ő vezette a Szívgárdistákat és a Ferences Ifjúságot. Péter atya salgótarjáni éveit a História Domus alapján lehet a legjobban rekonstruálni. Tevékenysége a városban javarészt a hittan tanítása volt. (A vád, amely alapján majd elítélik, szintén egy hittanórához kapcsolódik.)

Az 1945/1946-os tanévben heti 36 órát tartott összesen,11 de ez a szám folyamatosan csökkent a kommunista párt térnyerése következtében. 1947-ben, a tanév végén a vizsgák alkalmával kiemelték a nevét, mint az egyik legnagyobb óraszámban oktató atyáét (ekkor heti 34 órát tartott12). Az 1948-as évben már csak 28 órában oktatta a hittant hetente.13 Az oktatás mellett gyakran volt jelen a gyermekek iskolán kívüli életében is, kirándulásokat, zarándoklatokat, sportversenyeket szervezett, illetve ünnepi és szórakoztató műsorokat, előadásokat tanított be nekik.

Az 1947-es év különösen gazdag volt kirándulásokban: július 28-án14 25 Szívgárdista gyermeket vitt nyaralni Szentkútra, a legtöbben ingyen, jutalomként vehettek részt a programon az Új Ember és a Szív Újság lelkes terjesztése miatt. Szeptember 7-én a rendház zarándokokkal látogatott Szentkútra. A kb. 400 gyalogos zarándokot P. Tátrai Gyula házfőnök, a vonattal érkező kb. 500 hívőt pedig Péter atya kísérte. Október 30-án, a Katolikus Szülők Szövetségének gyűlésén Gyula atyával együtt tartott előadást, mint a gyermekek vallásosságra való nevelésének elkötelezettje (A História Domus bejegyzésének írója örömét fejezte ki a sok szülő megjelenése miatt, hiszen ekkor már az egyházi iskolák államosításáról lehetett hallani.).15 Ebben az évben a hatalom részéről már megtörtént az első kísérlet az egyház oktatási intézményekből való kiszorítására, a kötelező hitoktatást fakultatívvá kívánták tenni. Ekkor még sikerült meghiúsítani ezt a lépést.

Novemberben már jelentkeztek a párt részéről a Péter atya személyével kapcsolatos kifogások. 20-án az Acélgyári Üzemi Bizottság átiratot küldött a ferenceseknek, amelyben Péter atyát már olyan vádakkal illették, ami nem volt előnyös számára az adott politikai helyzet tükrében.16 (Ennek pontos tartalma nem ismert, mert az iratot, illetve a rendház által írt, a vádak pontosítását kifejteni kérő levelét, melyet a História Domusban az adott bejegyzéshez való csatolmányként említenek, eddig nem sikerült fellelni. Valószínűleg a később kifejtett vádakhoz hasonló tartalmú a nevezett átirat is.)

Az 1948-as év mind a rendház, mind Péter atya személyére nézve egyre növekvő terheket hozott. Az év elején még zavartalanul folytak az ifjúsági programok. Január 19-én a Ferences Ifjúság ping-pong versenyt játszott az acélgyári iskola úttörő csapatával, 9:19 ÁBTL 3.1.9-V-23855. 70. Gyanúsított jegyzőkönyv. Recsk, 1952. szept. 10.

10 MFL História Domus Salgótarján 1932-1950. 1945. márc.

11 MFL História Domus Salgótarján 1932-1950. 1946. nov.

12 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1947. jún. 29.

13 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1948. szept. 13.

14 MFL História Domus Mátraverebély-Szentkút, 845 26623 22/b. 1947.

15 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1947. szept. 7., okt. 30.

16 MFL História Domus Salgótarján, 1932-1950. 1947. nov. 20.

202