Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Fodor Miklós: P. Zadravecz István salgótarjáni látogatásai
korábbi bérma körútjáról emlékezett. Emléke szerint Payer püspöki helynökkel sétált azon a területen, ahol akkor még csak dudvákkal telenőtt csúf árok tátongott. Zadravecz hangsúlyozta, hogy az új templom a munkások áldozatos filléreiből épült meg. Ezután ágyúszó jelezte az érkezés napját lezáró ünnepi tűzijáték megkezdését. Másnap, május 17-én hajnali 5 órától miséztek a kápolnában. 6 órakor a baglyasaljai zenekar tartott az utcákon vonulva zenés ébresztőt. 8 órakor Zadravecz kivonult a kápolnából teljes püspöki omátusban. A templom szentelő szertartása fél tizenkettőig tartott. Megjelent a kultuszminiszter képviseletében Soldos Béla főispán, Baross József alispán, a polgármester, vitéz Berthy János alezrede állomásparancsnok, Quirin Leó, a RMSV Rt. műszaki vezérigazgatója, a Rima telepeinek küldöttei (Salgóbánya, Ózd, Borsodnádasd, Rudabánya képviselői), a helyi vállalatok igazgatói, egyházi vonalról Payer János a rozsnyói püspök helynöke, P. Hermann Hermenegild, ferences testvérek, Upponyi József korábbi salgótarjáni káplán. Először a belső szertartást folytatták le. A templom előtt Zadravecz szólt a tömeghez, majd köszönetét intézett Payer János püspöki helynök, apostoli kormányzó felé. ígérte, hogy a ferences rend tagjai mindent el fognak követni, hogy „ezt a jó népet vallásosságban, hazafiasságban és emberszeretetben megtartsák” és a templomot megvédik. A püspök élén a papság bevonult a templomba, ahol szent Kelemen pápa és szent Béla magyar püspök ereklyéit elhelyezték. 11.30-kor a belső szertartás után a templom megtelt, sor került a templom első szentbeszédére és szentmiséjére. Zadravecz püspök utalt arra szentbeszédében, hogy utoljára 600 évvel korábban kon- szekráltak Salgótarjánban katolikus templomot. Rámutatott Salamon király templomépítése és a helyi építés nehézsége közti különbségre: „...könnyű volt akkora kincshalmaz tetejéről építeni díszes és gyönyörű tempbmot az Úrnak, haj de nehéz templomot építeni az Úrnak omladékákból romokból nyomorúságból és nincstelenségből Ott Libanon cédrusa rendelkezésre állott, itt a Kárpátok erdejének építő szálfád mások vágják le, nekünk a csenevész bokrokból annyi sem maradt, hogy kórházaink beteged, nyomorult gyermeked melegítsük tébíz idején. Ott Offímak véka szám álló aranya és ezüstje áll rendelkezésre, a mi Körmöcünk és Erdélyünk aranyát más bányássza és más csengeti. ” Az Úr azonban szívesebben vette ezt az omladékok- ból emelt templomot is. Zadravecz két áldást osztott: az elsőt azokra, akik hozzájárultak a templom építéséhez, a másodikat azokra, akik az áldást szétszórják, Isten akaratát hirdetik. Utalt szentbeszédében az általánossá vált hitedenségre: a Sátán egy száraz (kevés hitű, hitében megrendült) népet hajtott a világháborúba, és az a száraz lelkű nép a világháborúban térdig gázolva a vérben még azt a kevés hitét is elvesztette, amit édesanyjától örökölt. A szentmisét a kint rekedteknek hangszóróval tették hallhatóvá. A templomban Mozart 16. koronázó miséjét adták elő Ursutz József acélgyári karnagy vezényletével. A mise végén pápai áldást osztott a püspök, majd a Himnusz eléneklésével zárult az esemény. Az ünnepélyes aktus lezárása után közebédre került sor. Az acélgyári tiszti kaszinóban a Rima 250 főre terítettek, mégpedig az előkelő vendégek részére. Az Olvasóban 600 főt vendégelt meg Szent Ferenc Rend és az egyházközség. A tiszti kaszinó ebédjén elhangoztak az ilyenkor kötelező felköszöntések. Zadravecz Istvánt Quirin Leó a RMSV Rt. központi műszaki vezérigazgatója köszöntötte fel. Kraft Aladár pedig Zadraveczhez írott versét szavalta el. A vendéglátás délután öt órakor ért vége Zadravecz Istvánnal való közös imával.30 30 Uo. 197
