Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Fodor Miklós: P. Zadravecz István salgótarjáni látogatásai

1937. július 11-én a ferences plébánia templom Szent Antal oltárának szentelésére ismét Salgótarjánba érkezett a címzetes püspök. A helyi újság szerint „... ismét falaink közé érkezik Krisztus hitének lánglelkű apostola, P. Uzdóczy Zadravecz István püspök, akihez ennek a városnak egész közönségét mélységes szeretet fűzi. Boldog öröm ünnep azért is, mert Salgótarján fiának Bóna-Kováis Károly szobrászművésznek alkotását szentek fel a Püspök. ”31

Hasonlóan a korábbiakhoz, az előző napon, július 10-én délután negyed hatkor érkezett, akit az északi plébánia templom előtt vártak a hívek. A fogadtatás ezúttal szerényebb volt, a Munka újság Olay Gyula városi tanácsnokot, valamint asszony és leányegyesületek hölgy képviselőit említi a fogadóbizottságban. Ezután a püspök áldást osztva a fényesen kivilágított templomba vonult az ilyenkor illő Ecce Sacerdos Magnus akkordjaira, majd az oltár előtt térdre borulva imádkozott. Ezután rövid beszédet tartott, meghívva a jelenlevőket a másnapi oltárszentelésre.

Július 11-én a ceremónia reggel 9-kor kezdődött. A nagy papi segédlettel fungáló püspök másfél órás szertartással szentelte fel az új oltárt. A ceremóniában Bóna-Kovács Károly is segédkezett, mikor az ereklyét az oltárkőben elhelyezte. A szentelés után következett Zadravecz szószéken megtartott szentbeszéde. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma különösen nagy jelentősége van az oltárszentelésnek, mikor a világ más pontjain oltárokat döntenek romba, templomokat gyújtanak fel, papokat, apácákat gyilkolnak. (Valószínűleg a spanyol polgárháború eseményeire gondolt.) Az oltár az Isten- és embersze- retetet sugározza, csak erre a két pillérre lehet társadalmi, nemzeti boldogulást építeni. Az oltárnál imádkozott a város és nemzet minden tagjáért, valamint azért a névtelen, áldozatos adakozóért, akinek a jóvoltából az oltár elkészülhetett. Végül az alkotó művészért is elmondott egy imát.

Zenei műként elhangzott a bányazenekar előadásában, Vilezsál Richárd vezényletével egy bányász mise. A szentmise után Zadravecz pápai áldást osztott. Délután az egyházközség egyesületközi népünnepélyén vett részt, majd délután hatkor vonattal visszaindult a fővárosba.32

1941 októberében ismét „hazaérkezett” Zadravecz István az északi plébánia templomba. Ekkor, október 19-én az új, Szent Ferenc oltárt szentelte fel, melyet szintén Bóna- Kovács Károly alkotott. Október 18-án vonattal érkezett, P. Réz Marián plébános és a polgármester fogadta őt. Hintón hajtattak a templom előtti térre, ahol hívek sokasága fogadta. Itt hivatalosan Karattur Antal acélgyári gyárigazgató, az egyházközség világi elnöke és Jánossy Ödönné, a plébánia Oltáregyletének képviselője köszöntötte őt. Válaszában Zadravecz kiemelte, hogy Salgótarjánba mindenkor szívesen tér vissza. Ezután megáldotta a híveket, majd fél kilenctől részvett az acélgyári olvasóban megtartott Szent Ferenc kultúresten. A rendezvényen ismét Jánossy Györgyné köszöntötte a püspököt. Zenei programként elhangzott Mozart Titus című nyitánya, Ursutz József karnagy vezényletével. Kőszegi Teréz operaénekesnő Kiszely Gyula „Szent Ferenc oratóriumából” adott elő áriát, Rőder Alfréd zongorakísérete mellett, később Gounod Ave Maria-ját adta elő nagy sikerrel. Az acélgyári dalárda Halmos László egyházi szerzeményeiből adott elő. Vertich József Mécs László két költeményét szavalta el. Végezetül az acélgyári zenekar Schubert Ave Mariáját adta elő.

31 A Munka. 1937. 07. 10.

32 A Munka. 1937. 07. 24.

198