Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Mozaikok Salgóbánya történetéből
XXXVII. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2013 TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY MOZAIKOK SALGÓBÁNYA TÖRTÉNETÉBŐL BALOGH ZOLTÁN „A Rimamurányi társulat vezetésében kezdettől fogva az a törekvés nyilvánult meg, hogy munkásait és összes alkalmazottját nemcsak az anyagi érdekek kötelékével vonja közelebb magához, hanem bennök a vállalathoz, annak sikereihez való őszinte ragaszkodást is felkeltse. E törekvés nyomán támadt bensőségteljes viszony bélyegét hordja magán a társulat legtöbb jóléti intézménye, amelyek alapításánál és vezetésénél egyaránt gondoskodó szeretet nyilatkozik meg, cáfolatául ama rágalmaknak, melyek a munkaadó társulatokat kivétel nélkül és célzatosan mint olyanokat állítják pellengérre, amelyek a munkások anyagi és erkölcsi gyarapodásának érdekében semmit sem cselekszenek. ” - áll a vállalati jóléti intézmények 1913. évi ismertetőjének bevezetőjében.1 írásunkban Salgóbánya társadalmi életének központja, a helyben csak kaszinónak mondott intézmény közösségi életben betöltött szerepéből villantunk fel korszakonként egy-egy jellemző mozzanatot a rendelkezésünkre álló korabeli felvételek, levéltári adatok és a sajtó alapján. Foglalkozunk az 1907-ben alakult Rimamurány - Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgóbányatelepi Felvigyázó és Munkásszemélyzeti Olvasó Egylete tevékenységével, az 1930-as években mai formáját elnyert kaszinóépülettel, az 1945 után élénk kulturális életet lebonyolító kultúrotthonnal. A továbbiakban a közösség egy másik a szabadidő hasznos eltöltésére szerveződött tevékenységformájának, a sportegyesületnek a történetét vázoljuk. Salgóbányáról jobbára két név jut az eszünkbe, az egyik a forradalmár költő Petőfi Sándor, aki verses költeményt szentelt a telep fölött álló Árpád-kori salgói várnak. 1845. június 12-én és 13-án Petőfi Sándor felvidéki útján felkereste Salgó várát is. Az Úti jegyzetekben így írta le a kirándulást: „Olly rendkívüli helyen fekszik, hogy gondolatnak is őrük vök, oda építeni. Környékezi rengeteg erdő bükk, cser, tölgy s egyéb fákból A hegy teteje óriási gránitszikla, s e fölött állott a vár, amelynek most már kevés maradványa van. A legmagasb fal mintegy két öles. Talán nem vök Magyarországban vár, melly olly közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ükem romjainak legfelső csúcsán; tekintetem mérföldeken, lelkem századokon harangok. ”1 2 A másik név Zenthe Ferenc színművészé, a Nemzet Színészéé, aki 1920. április 24- én Salgóbányán született, és 10 éves koráig e vadregényes környezetben élt. 1 A Rimamurány - Salgótarjáni Vasmű Rt. és társvállalatai jóléti intézményeinek ismertetése (a továbbiakban: Jóléti intézmények) 5. 2 Idézi: Kerényi, 1999. 59. 172
