Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Bódi Zsuzsa: A salgótarjáni kisiparosok az 1920-as években

A táblázat hasonló ahhoz, amely a kisiparosok szakma szerinti megoszlását ábrázol­ja. Ebben az esetben is a legtöbb tanonc az élelmiszeriparból (pék, mészáros), a ruha­iparból (cipész, női szabó, szabó, csizmadia), az építőiparból (kőműves, bádogos, asz­talos, ács) került ki. A már akkor kihalóban lévő szakmákat egyre kevesebben tanulták: elenyésző volt a szitások, ládások, kocsigyártók száma. Elkezdték kitanulni a modern szakmákat is: vízvezetékszerelő, műszerész, fényképész, villanyszerelő stb. Természetesen nem minden tanonc fejezte be tanulmányait. Általában kb. háromne­gyedük fejezte be tanoncéveit segédi oklevéllel: 1927-ben 143 tanoncból 104-en fejezték be sikeresen tanulmányaikat; két évvel később pedig 133 főből 97-en.64 A sikertelen tanoncok általában közös megegyezéssel bontották meg tanoncszerző- désüket mesterükkel. Ebben a korszakban viszonylag sok nő kezdett el kitanulni egy-egy szakmát. Szá­muk Salgótarjánban 185 fő volt. Ebből65: női szabó 141 szabó 13 cipőfelsőrész-készítő 12 cipész 12 nőikalap-készítő 10 fényképész 6 fogtechnikus 1 fodrász 1 cukrász 1 A tanoncoknak tehát csak 14,3%-a volt nő. Számuk akkor nőtt meg, mikor 1927-ben az iparostanonc iskola is megnyitotta kapuit a lányok előtt. Nagyon magas a női szabók száma, ami szintén 1927-ben ugrott meg hirtelen. Addig az azt megelőző hét évben 35 lány tanult női szabónak, míg 1927 és 1930 között 106-an. Kupcsok Adél női szabó kisiparosnak 1927-ben például 10 tanonca volt.66 Sokan olyan szakmát kezdtek kitanulni, ami addig férfi-szakmának számított: cipészmesterséget, cipőfelsőrész-készítést, fodrászatot, férfiszabászatot. Magas a női tanoncok száma a fény- képésztanoncok között is: 13-ból 6 nő. Egyrészt ez a szakma nem igényelt nagy fizikai erőt, másrészt az is számított, hogy női kisiparos: Malinovics Illésné volt az oktatója. Meddig tartott egy-egy mesterség kitanulása? Egy évtől akár négy évig is. Nem egy­értelműen a szakmától függött, bár általában egy női szabó két évig tanult, de egy mű­szerész akár négy évig is, hanem a tanonc előképzettségétől.67 Ha például a tanoncnak nem volt meg a hat elemije, akkor több évet kellett tanoncoskodnia, mint annak, akinek akár minden polgári iskolai éve megvolt. Milyen lehetett a tanonc és mestere kapcsolata? A mester nemcsak a szakma csínja­ira tanította meg a tanoncot, hanem szinte fiaként kezelte. A műhely úgy működött, mint egy kisebb család: élén a családfővel, a mesterrel, aki­nek a keze alatt dolgozott néhány segéd és pár tanonc. Ő felelős azért, hogy a tanonc el­64 NML IX. 203. Tanonclajstrom i.m 1911-1933. 65 Uo. 66 NML IX. 203. Tanonclajstrom 1911-1933. 67 Közigazgatási ismeretek i.m. 164

Next

/
Thumbnails
Contents