Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Bódi Zsuzsa: A salgótarjáni kisiparosok az 1920-as években
Az ipartestület megpróbált nemcsak a város, hanem az ország életében is tevékenyen megjelenni. 1925-ben a város képviseletet kért a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában, hivatkozva gyáriparára, fejlett kisiparára és kereskedelmi érdekeltségére. Salgótarján város elnyerte a felvételt, és Vehovszky István kőműves, a 270 tagot számláló ipartestület elnöke, iparkamarai rendes tag lett. Általa Salgótarján kisiparosai országos szinten is képviseltették magukat.31 1929-ben pedig az Egyesült Piacos és Vásáros Iparcikk Kereskedők Ipartársulata (Budapest, Baross tér 14.) segítségét ajánlotta fel a salgótarjáni ipartestületnek az országos vásárok rendjének megőrzésére, a zsebtolvajok és egyéb szélhámosok elfogására. Az ajánlatot a helyi iparosok elfogadták, de térítést fizetni ezért nem állt módjukban.32 Az ipartestület nem csak a kisiparosok érdekeire helyezett hangsúlyt, hanem kötelességeikre is. E célból műhelyvizsgáló bizottságokat állítottak fel, melynek tagjai rendszeresen ellenőrizték a helyi műhelyeket, a termékek és szolgáltatások minőségét. A várost öt kerületre osztották, és kerületenként két tagok jelöltek ki az ellenőrző munka elvégzésére.33 34 Az ipartestület nemcsak a kisiparosok, hanem a város életének is szerves részévé vált, gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt. III. Életmód, rétegződés 1920-ban egy nagyközségi képviselőtestületi közgyűlésen a következőképpen sorolták be a város lakosait társadalmi helyzetük szerint. 1. szegényebb sorsúak: kis házas zsellérek, állandó napszámosok, egyéni bánya és vasúti iparosok, kézműipari segédmunkások 2. nagyobb házas zsellérek, gyári-, bányai felügyelők, előmunkások, segéd nélkül dolgozó kézműiparosok, zöldségárusok, kereskedő segédek 3. segéddel dolgozó kézműiparosok, szatócsok, házalók, üzletvezetők, kisebb fizetést élvező alkalmazottak, csekélyebb jövedelmű földművesek 4. nagyobb jövedelmet élvező házbirtokosok, magánhivatalnokok, házzal bíró kézműiparosok, tisztviselők, kisebb kereskedők, italmérők 5. birtokbérlők, haszonélvezők, nagyobb jövedelmet élvező magánosok, tőkepénzesek, gyárosok, kereskedők, értelmi foglalkozás után élők, életjáradékot élvezők, házbirtokos italmérők 6. nagybirtokos, számosabb építményekkel bíró társulatok, testületek, intézetek A kisiparosság e szerint a besorolás szerint nagyon differenciált volt. Más-más réteghez tartoztak a segédek, a segéd nélkül, illetve a segéddel dolgozó kisiparosok, valamint a házzal bíró kézműiparosok. Voltak köztük szerényebb körülmények között élők, de jómódúak is, akik elismert tagjai voltak a város társadalmának. Az utóbbiak közül kerül31 dr. Figus Béla i.m. 32 NML p.i. 1929/6572 33 NML p.i. 9251/1923. 34 NML p.i. 43/1920. 154