Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Jakus István János: A közlekedés, az ipar és a városi fejlődés kapcsolata Salgótarjánban és környékén
beruházási kedv is meg megnőtt, ennek következtében az új és részben ismeretlen piacokat iparlovagok lepték el. Ilyen iparlovag volt Johann Brellich is, elbocsátott osztrák vasútmérnök, az energiaellátás fundamentumaként szénkitermeléssel szeretett volna foglalkozni, méghozzá jelentős haszon mellett. Ennek következtében esett választása Salgótarjánra, ahol a beruházások nem tudták elérni potenciális nagyságukat szállítási problémáik miatt. így viszonylag olcsón tudott kutatási engedélyeket szerezni a szintén osztrák Windsteig Gergely bányamérnökkel karöltve. 1860-ban meg is alapították a Szent István Kőszénbánya Részvénytársulatot a kitermelés és a kereskedelem megkezdéséhez. Hamar a szállítási problémával találta magát szembe az új társaság vezetősége is. Azonban a vasúti ismeretekkel rendelkező Brellich számára egyértelművé vált, hogy Salgótarján bevonása szükséges az országos vasúthálózatba. Elsődlegesen itt is a nyomvonal kérdése merült fel. Az első változatokban a már említett Ipoly völgyi vasúthoz hasonló nyomvonal kiépítését tervezték a Dunáig lóvasúti megoldásban. Azonban a későbbiekben a lehetséges vásárlók feltérképezésénél észrevették, hogy Pesten a szén iránt jelentős kereslet van mind ipari, mind lakossági oldalon. Ezt eddig a távolabbi szénmezőkön működő vállalkozásoktól szerezték be, így alakult ki az elfogadott szénár Pest térségében. Ezt az árat a közeli termelési hellyel és az olcsó szállítási móddal is jelentősen olcsóbban tudták leszállítani, ezért a piacra lépéshez szükséges árletö- rési verseny mellett is jelentős hasznot ígért a vállalkozás. Ekkor azonban a nyomvonal módosítására volt szükség, hiszen a Duna mellett Pest is kívánatos célponttá vált az új társaság számára5. Azonban a finanszírozás így is probléma maradt melyre sürgősen megoldást kellett találni. A felvetődött megoldások szerint gyors és jelentős mennyiségű pénzt kellett bevonni a beruházásba, így a gyorsan kiépülő infrastruktúrán való szolgáltatással lehetséges a felvett források refinanszírozása. 1861-ben a szükséges átalakítások mellett a salgótarjáni székhelyű társaság felvázolja a vasúttal kapcsolatos terveit. Ebben felhagynak a balassagyarmati nyomvonallal és helyette a Salgótarján - Pásztó - Hatvan - Isaszeg - Gödöllő - Pest útirányt választják. Ezen felül a Salgótarján - Losonc útirány is szerepel a fejlesztési lehetőségekben. Ebből is látszik felismerték a teherszállításon túl a személy- szállítás bevezetése is szükséges a térség egységes fejlődéséhez, hiszen a szükséges hivatalok és intézmények akkor még nem alakultak meg Salgótarjánban. És még magában BJlSI.il Cil JÁ11D3 Kiaílj Saru* i,llajnal"wítkmUjr 1. ábra - Brellich János (forrás: Österreichische Nationalbibliothek) 5 Uo. 123
