Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története

NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉLA XL .MÚZEUM ÉVKÖNYVEXXXVI.

2. Szendehely 14. sz. táró: Limonitos kovás breccsa Makro jellemzés:

Fizikai jellemzők: sötétbarna, vörös (hematit) színű, tarka futtatási felszíni erekkel. Kemény, szilánkos törésű, néhol puhább 2—3 mm-es világos foltokkal. Apró porózus rozettás -lemezes szemcseközi szakaszokkal.

Ásványtani jellemzők: A kőzet fő tömege kovás hematitos limonit, táblás barit lemezekkel, néhol kovás futtatott zöld-lila (malachit-bornit?) bevonattal. A fehér 2 mm-es foltok megkaparva belül vörösek (?)

Mikroszkópos jellemzés:

Alapanyag:50—200p-os szögletes kvarc szemcséket, törmeléket limonitos- hematitos kötőanyag cementál.

Fenokristályok:

Barit: Nagy, szögletes 500—4000p-os táblák

Kvarc: Többgenerációs 500p-os és 2500—3000p-os rosszul osztályozott szögletes és szilánkos törésű metamorf (?) kvarcit törmelék Ércmikroszkóposan:

Pirit:400—500p-os szögletes szilánkos törésű sárgareflexiójú opak, izotróp szemcsék

A kőzet neve: Metamorf kavicsos homokkő breccsa hidrotermális kovás pirites- baritos erekkel átjárva. Az oxidációs zónában utólagos limonit-hematit átalakulással malachitos-bornitos?) futtatási felszínnel.

8.2 Festékföld

A cserszegtomaji meredek falú töbrökben lévő agyagos nyersanyagot a következő elnevezésekkel szerepelnek: kaolinites agyag, bauxitos agyag, tűzálló agyag, festékföld, budai föld.96 Ez a változatosság többnyire a felhasználást tükrözi, de azt is jelzi, hogy mennyire eltérő lehet az anyagok elnevezése.

A festékföld keletkezése megítélésem szerint többlépcsős folyamat eredménye:

a. ) először kialakult a triász korú mészköveken karsztos, töbrös felszín

b. ) kréta-eocén korban kialakult a töbrökben a latentes jellegű bauxit

c. ) az oligocén korú hidrotermális tevékenység (ami a Hárshegyi Homokkő Formációt elkovásította) reszilikációja97 során a bauxitból kaolinit keletkezett, ami felhasználástól függően tűzállóagyag, festékföld, okker néven termelték. A környéken található vasérc pedig megegyezik a bauxit vasérccel.

96 Török, 1980.

97 Fekete, 1988.

337