Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BELA

UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI.

A 9/III-as táró környékén, egykori meddőhányón (ábra) gyűjtött felszíni minta (szürkés-fehéres színű, zsíros tapintású, finomszemű, kötött agyag) Zelenka Tibor nyugalmazott geológus szívességéből megelemezésre került:

káliföldpát:

nyom

jarosit: (kálium tartalmú vas szulfát ásvány)

1%

amorf:

1%

illit/montmorillonit:

2%

muszkovit:

14%

kaolinit:

32%

kvarc:

50%

I

100%

19. ábra: A 9/HI-as táró előtti meddőhányó, amiből a mintavételezés történt (Fotó: Prakfalvi P. 2012).

8.3 Okker

Keletkezése szoros összefüggésben azzal a hidrotermális tevékenységgel, ami teléres vasércet hozta létre.

8.4 Szén

Két megjelenési formája került leírásra a területen. Az egyik az álló fatörzs, a másik pedig lencsék formájában a szúrt vulkáni anyagban („verőcei típusú szén”). Az álló fatörzs azt jelenti, hogy a területen élő növényzetet hirtelen temette be a szórt vulkáni törmelék, így „lábon” tudta elszenesíteni a növény törzsét. A „verőcei típusú” szénnél mocsaras környezete kell feltételezni, ami a vulkáni működés

338