Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története
NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉLA ^MÚZEUMÉVKÖNYVEXXXVI. A Sze-5-ös fúrásban a degradált bauxitos összletet nem harántolták, de mind a Hárshegyi Homokkő és mind a Dachsteini Mészkő Formációban a hidrotermális ércesedés szintén megtalálható, amit végig a piritesedés jelez. 125,7—129,1 m között a mészkőben tapasztalt pirites-baritos ércesedés színképelemzéses vizsgálata alapján 1800 g/tonna Zn található (a cink Clarkja /földi átlagérték/ 70g/t). A Börzsönyhegység 1971—1972 évi komplex földtani ércföldtani kutatásának ösz- szefoglalásában a Sze-2 és Sze-5 fúrásokban tapasztalt ércesedéseket a kárpáti korú vulkanizmushoz kapcsolódnak és jelentős szerepük volt a töréseknek. Az ércásványok pirit és a hematit, meddő ásványok kalcit és barit. Az ércesedés hidrotermális metaszomatikus típusú. Az is megállapították, hogy a két degradált bauxitos szint mindegyike gyakorlatilag három fajta nyersanyagnak minősül: tűzálló agyag, bauxitos agyag (igen magas a Si02 tartalma, ezért nem lehet bauxit) és festékföld. Az agyagok 75%-nál több kaolinitet tartalmaznak, és diaszporos- böhmites összetételűek.47 48 Az 1985-ben készült magyarországi kaolin prognózisban említenek egy 12 m-es tárót, mivel az innen kikerülő anyag fehér agyagot, ezért valószínűsíthető, hogy a Kapás-kúti pataktól Ny-ra lévő tárók egyikéről lehet szó. A nyersanyag genetikáját párhuzamosba a felsőpetényi halloysites agyaggal.49 A Szendehely Sze-2-es fúrásban tapasztal metaszomatikus ércesedésből vett minta elektronmikroszondás vizsgálata során megállapították, hogy a piritben ritkán szfalerit (ZnS) található.50 Sajnos a pontos mintavétel helyét nem ismerjük. Hála Józsefnek (1987) a Börzsöny-vidék nyersanyag hasznosításának feldolgozásakor a szokolyai adatközlők adtak a földfestékek gyakorlati felhasználására információkat. A budai-hegységi Hárshegyi Homokkő Formációban található barit telérek vizsgálatából arra a következtetésre jutottak, hogy azok középső-miocén korúak lehetnek és 170—190 °C hőmérsékleten váltak ki. A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a fiatal kora ellenére a Hárshegyi Homokkő Formáció fedőjében lévő fiatalabb üledékekben nem találhatók meg a baritosodás nyomai.51 Nagy valószínűséggel párhuzamosítható a szendehelyi festékföld táróban található barittal (lásd. később Zelenka Tibor vékonycsiszolati leírását). A fontosabb adatokat az I. táblázat foglalja össze. 47 Talabér, 1972. 48 Hámor, 1972., Czakó-Nagy, 1976., Nagy, 1979., Csillagné-Korpás, 1982. 49 Biharj-Drazsdik-Hodonszky,1985. 50 Dobos, 1986. 51 Gál—Poros—Molnár, 2008. 321
