Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. 3. A NYERSANYAGOK BÁNYÁSZATA ÉS KUTATÁSA SZENDEHELYEN A vasérc bányászatáról szinte alig tudunk valamit, a festékföldek és az okker termeléséről többet. A két utóbbi művelése kis mennyiségben, de relatíve hosszú ideig tartott, kimondottan egy generációról-generációra öröklődő családi vállalkozást ismerhetünk meg benne. Szén és pirít (arany) bányászata nem folyt a településen, de kutatása igen, ami időről-időre visszatért. 3.1 A szendehelyi vasérc bányászata Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az 1930-as évek elejéig nem tettek különbséget a vasas összetételű ércek és a bauxit között, mivel csak a fenti időben fedezték fel, hogy a területen bauxit is található. Az eddigi kutatások azt is valószínűsítik, hogy két különböző földtani korban, de közel azonos területen két vastartalmú érc keletkezett a területen. Az egyik az eocén (?) korú bauxit, a hozzá kapcsolódó ún. bauxit vasércekkel52 és az oligocénban (?) lezajlott hidrotermális tevékenység hatására kialakult limonitos, hematitos, baritos vasércek. Termelésére egyetlen közvetett irodalmi adat utal: 1885-ben özv. Müller Jánosné Szokolyára, Szendehelyre és Nézsára adományozott bányákra szüneteltetési engedélyt kért, mert a felhalmozott vasércet eladni nem tudják.53 Semmilyen számszerű adatot nem ismerünk, de a vasérc megjelenési formájából és a visszamaradt üregekből nagyobb mennyiségre nem következtethetünk. AIV. és a 14. számú tárókban csak minimális termelés lehetett, az inkább az érc szempontjából kutató, mint termelő vágatok voltak. Vélhetően a telér követése, jelentősebb vastagságú kifejlődésnek elérése volt a cél. A terepbejárások során limonitos vasérc nyomok voltak felismerhetők: Kálvária-dombi kőfejtőben (5. ábra), a Kapáskúti-patak K-i oldalán, a IV. és 14. számú tárókban. A jelenlegi felszíni feltárások nem alkalmasak arra, hogy biztosan el lehessen dönteni a vasérc keletkezését. Mindkettőnél a Dachsteini Mészkő Formáció van a felszínen, így a valószínűsíthető egy-egy töbör, amiben egykoron bauxit lehetett és az ahhoz kapcsolódó vasércet termelték. A már alig látható érces tömzsök teléres jelleget nem mutatnak. Ugyanakkor egyértelmű hidrotermális tevékenységre utal a Kapáskúti-pataknál lévő feltárásnál a vörös kakit telér (6. ábra). 52 Tóth, 1999., 2002., 2003. 53 SCHLEICHLER, 1953. 322
