Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA

UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI.

3. ábra: Egy 1950-ben készült felmérés alapján, a térképen látható 5 db táró volt bejárható állapotban. Az 1—9. számok a kémiai elemzéshez vett mintái: helyei (BEMED, 1951.). Ezek közül jelenleg csak az IV-es táró található meg eredeti

állapotában.

Jantsky Béla a festékföld nyilvántartás mellett elkészíttette a tűzálló agyagokra vonatkozó összefoglalást is.35 Ebben említ egy szendehelyi tárót, ami 10 m hosz- szú, benne 1,2 m vastag fehér agyagteleppel (ahol keverve jön elő a tűzálló agyag is), amit ifj. Ferjancsics Jakab művel és a kitermelt anyagot piktortéglaként árusítja (ezt a tárót a tulajdonos fiával, Ferjancsics Józseffel a helyszínen beazonosítottunk /helyszíni bejárás 2011. 11. 27-én; Ferjancsics József, Prakfalvi Péter/ és a

III. táróval (4. ábra) megegyezőnek tartottunk, de a beazonosítást nehezítette az egymás mellet pár méterrel található tárók besüllyedt nyomvonala. Ettől Ny-ra Benkő Ferenc (1951) megállapításával megegyezően még két tárót említ, de ezek végképp nem feletethetők meg egymásnak, mivel egymástól

4. ábra: A 9/!II-as táró süllyedési nyomvonala (Fotó; Prakfalvi P. 2012).

35 Jantsky, 1951., 1952.

317