Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története
NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉLA .MÚZEUM ÉVKÖNYVEXXXVI. való távolságukat pár lépésben adja meg. A Kapáskúti-pataktól K-re szintén említ elhagyott „vájatokat”, de szintén nem lehet megfeleltetni, sem IV-es, sem az V-ös tárónak. A festékföldek és tűzálló agyagok keletkezésének idejét az alapján adja meg felső-oligocénnél fiatalabbnak, hogy az agyagok tartalmazzák a Hárshegyi Homokkő Formáció darabjait. Leél-Őssy Sándor megállapítja, hogy nagy jelentősége volt a környék földtani fejlődéstörténetben a pliocén-pleisztocén korú, fiatal kéregmozgásoknak és a hozzá kapcsolódó hidrotermális tevékenységnek, ami független volt a Börzsöny miocén korú ércesedését létrehozó hidrotermális működésének posztvulkáni folyamatától.36 Egy 1953-ban készült összefoglaló anyagban Jantsky Béla (1951., 1952) adatait felhasználva megállapítják, hogy 45 0001 földfesték található Szendehely környékén, de pontos térképi lehatárolását ennek nem adja. Az agyag vastagsága 1,5 m, színe pedig fehér, lila, sárga.37 Az egyébként „budai földnek” nevezett képződményről, amit más szerzőkre hivatkozva a Budai Márga hidrotermális átalakulásának tekint, Almássy Bálint (1956) megállapítja, hogy az agyagásványa a kaolin. Gánti Tibor (1957) cikke a naszályi karsztról írt cikke a pirit, a festékföldek és a vasérc szempontjából annyiban fontos, hogy bizonyos típusú barlangok biztosan hidrotermális úton keletkeztek, amik kapcsolatban lehetnek az előbbi nyersanyagokkal, bár egyiknek sem tudjuk a keletkezési korát. Hasonló földtani környezete (triász „töbör”) és a hasonló agyagásványos kitöltése miatt célszerű párhuzamot vonni a cserszegtomaji és a szendehelyi lelőhelyek között. Cserszegtomajban az agyagos nyersanyag 7,5-47 m átmérőjű és 5-51 m mélységű kürtőkben helyezkednek el. A kürtő falát először 10—20 cm vastagságú mangános agyag, majd szintén 10—20 cm vastagságú limonitos-hidrohematitos kéreg borítja. Ez a vasa kéreg 60% Fe203 tartalmú. A benne lévő szeszélyes összetételű agyag kaolinitből áll. A kitermelt nyersanyag: földfesték (okker): 6% Fe203 tartalmú sárga tűzálló agyag: 1,5-6,5% Fe203 tartalmú fehér tűzálló agyag: 0,5-1,3% Fe203 tartalmú38 (ez valószínűleg megfelel a szendehelyi piktortégla nyersanyagának). Az a Schweiz József, aki 1932-ben részt vett a két kutatóakna (amiről nem tudjuk, hogy megegyezik-e SZ-I. és Sz-II. jelűekkel) és a Sze-III.-as fúrás műszaki ellenőrzésében, 1957-ben az újítási javaslatot tesz a Nehézipari Minisztérium miniszterhelyettesének, Haracska Imrének. Ebben jelzi, hogy tudomása van az Sze-I.-es fúrásról (helytelenül az 1932—33-as éveket ad meg erre, miközben 192336 Leél - Őssy, 1952. 37 Nagy-Balogh, 1953. 38 Csillag, 1959. 318
