Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története

NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉLA ^MÚZEUM ÉVKÖNYVEXXXVI.

Az államosítás után újabb szénkutatási lehetőséget láttak egy feltárásban látható „szén” kapcsán. Strbik Ferenc és társa helyi lakosok bejelentették, hogy 1,6 m magas és 50—60 cm széles szénréteget fedeztek fel. A lelőhelyet csak onnan tudhatjuk meg, hogy a bejelentés kapcsán kirendelt szakértő ezt a véleményében leírta.32 A Hármas-árokban talált szén valószínűleg egy álló fatörzs, ami vulkáni törmelékben helyezkedett el. Keletkezés szempontjából verőcei típushoz áll a legközelebb.

Jantsky Béla pontos térképi lehatárolás nélkül a szendehelyi festékföld készleteket 30 000 m3-re teszi, de megjegyzi, hogy az alatta lévő limonittal okkersárgá- ra festett agyagot is számba veszi, akkor a 100 000 m3-t is eléri.33 Ebből egyfajta egymásra épülés is megállapítható, ami semmilyen más irodalomból nem ismert.

Az 1950-es év „bauxitkutató expedíciója” gyakorlatilag minden ásványi nyersanyagra kiterjedten vizsgálta a Duna-balparti-rögöket, így a szendehelyi vasérccel is foglakozott.34 Megállapította, hogy sejtes, kovás megjelenése alapján hidrotermális eredetű, Fe203 tartalma 9—24 % és ez alapján gyakorlati felhasználásra nem alkalmas. A mintavételi helyek ismeretlenek. A szendehelyi festékföldbányák történeti kutatása szempontjából ez a bauxitkutató expedíció hozza meg a legfontosabb ismereteket, ugyanis részletesen dokumentálásra kerültek az akkor bejárható tárók. Összesen ötöt tüntettek fel egy térképen, hármat a Kapáskúti-pataktól Ny-ra (I., II., III. sorszámmal), a másik kettőt attól K-re (IV., V. sorszámmal). A többszöri terepi bejárás során jelenleg 14 db táró nyomát tudtam beazonosítani (lásd. II. táblázatot). Ezek közül egy, ami egyértelműen megfeleltethető a rajzon ábrázoltnak, ez pedig a IV.-es sorszámú, jelenleg is bejárható táró. A nyugati tárókból (I., II., III.) fehér, zsíros agyagot termeltek, amit piktortéglának dolgoztak fel. Ezeket összemosott agyagnak tartja és a Dachsteini Mészkő Formáció töbre- iben találhatóknak írja le. Az 5 db bejárható táróból (I.—V.) mintákat is vesznek (a 3. ábra 1—9. pontjai), az elemzési eredmények alapján az átlagos Fe203 6 %, az A1203 21,6 % és a Si02 pedig 63,28 %. A szerző azt is megemlíti, hogy a földfestékek igen hasonló összetételűek, mint a tűzálló agyagok.

32 Benkő, 1949.

33 Jantsky, 1950.

34 Benkő, 1951.

316