Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA J,i. JMÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. a. ) Ha azt feltételezzük, hogy a 44,8—46,4 m között található 0,6 m vastag széntelep eocén korú, akkor a 46,4—64,0 m közötti hárshegyi homokkő normális esetben nem települhet ilyen sorrendben, csak valamilyen feltolódás vagy gondatlan furadékkezelés esetén. Ne feledjük, kézi fúrással mélyült a lyuk. b. ) Ha feltételezzük, hogy a 0,6 m vastag széntelep oligocén korú, vagyis szentendrei típusú (később ezt elnevezték a Hárshegyi Homokkő F. Esztergomi Tagozatának20), akkor nem tudjuk magyarázni a felette lévő mészkő jelenlétét, ugyanis az oligocénben a vidékünkön sehol sem ismert mészkő. c. ) Az a variáció, hogy a 0,6 m vastagságú széntelep miocén korú (vagyis verőcei típusú), legyen kizárható, mert annak jellemzője, hogy andezittufában helyezkedik el. Tasnádi Kubacska András Majer elképzeléseit vitatja és szerinte a szárazföldi, latentes agyagok eocén korúak.21 Többek között kitér arra is, hogy a Nagyszálon (Naszályon) a dachsteini mészkő (Dachsteini Mészkő F.) és hárshegyi homokkő (Hárshegyi Homokkő F.) „hévforrásokra visszavezethető változásokat mutat”. Vitális István SKB Rt. (Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.) alkalmazottja 1930-ban megkapja Pora János jelentését - aki akkor már nem dolgozott a konkurens ÉKI Rt.-nél22 - az Sze-I. fúrásról és részben megkérdőjelezi az abban elért mészkő eocén korát.23 A jelentésben szereplő szakmai vita mellett fontos az a tény, hogy 6 évvel később is foglakoztatja a bányavállakozókat a szendehelyi területen az eocén jelenlétének és az ahhoz kapcsolódó szénnek kutatása. Vitális István újabb jelentése a tágabb környékbeli eocén szénterületek lehatárolását teszi meg annak érdekében, hogy ezekre megszerezzék a szénjogokat.24 Schwetz József 1932. december 3-án ír egy jelentést, de a címzettjét nem ismerjük. Ebből kiderül, hogy két kutató aknát és egy fúrást mélyítenek Szendehelyen, de nem tudjuk, hogy ezek megegyeznek-e a Sz-I. és Sz—II. (1. és 13. ábra) aknákkal, amiről egy sokkal későbbi25 dokumentuma ad információkat. A fúrás pedig biztosan az Sze-III.-vel egyezik meg. 1932-re az SKB Rt. megszerezte a szénjogokat a területre26 és még ugyanebben az évben lemélyítették az Sze-II. fúrást27 - amit gyakorlatilag az Sze-I.-es közelében jelöltek ki (1. ábra) annak ellenőrzése érdekében -, majd az Sze—III. fúrást. 20 Báldi, 1983. 21 Tasnádi Kubacska, 1925. 22 Szvircsek, 2000. 23 Vitális, 1930A. 24 Vitális, 1930B. 25 Schwetz, 1957. 26 Vitális, 1932A. 27 Vitális, 1932B. 314
